Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt (1697—1704) 219 évi összeírások nagy része még az 1696. évi nádori concursus befejezése óta Kismartonban volt, továbbá egyes megyéknél. Ezért a pozsonyi commissio jkamarai futárt küldött a nádorhoz, hogy a nála levőket küldje meg, a kint levőket pedig sürgesse.

30 A nádor a megyék képviselőit egyelőre nem hívta Pozsonyba, de rögtön május 13-án és 14-én körlevelet küldött szét, amelyben közölte velük a pozsonyi commissio megnyitását, s az ott folyó munka célját (kvartélyozó katonaság rendbentartása, az adó arányos felosztása). Az udvar ígéreteire hivatkozva azzal is kecsegtette őket, hogy a török leverése után az adózásnak erre a fajtájára nem lesz többé szükség. A szóban forgó kérdések rendezési lehetőségéről véleményüket kérte, hogy azt az udvarba felterjeszthesse. Kérte továbbá, két héten belül, minden megye 1647. és 1696. évi összeírásának hitelesített másolatát, valamint írásbeli bizonyítékokkal alátámasztott kimutatást is kért a katonai kihágásokról, s beszámolót arról, hogy eddig hogyan történt a megyékben a közterhek szétosztása, s milyen módszert követtek e téren a főpapok, mágnások, nemesek

31 és szabad királyi városok. Közölte velük, hogy követeket csak külön felszólításra küldhetnek, azonban írásbeli jelentésüket mielőbb tegyék meg, különben magukra vethetnek az őket érő károkért. Megparancsolta azt is, hogy külön-külön hiteles kimutatásokat készítsenek a portákon kívüli adókról, tehát a mágnások, nemesek, kurialista nemesek, mezővárosok és szabad királyi városok adózásának módjáról, továbbá a mostani kvártélyokról és fuvarterhekről.

32 A pozsonyi commissio sürgette a válaszokat, május 20-án a kancellária útján egy a megyéknek küldendő újabb királyi parancsot is kieszközölt,

33 amely május 25-i kelettel ki is ment, hogy a nádor korábbi parancsának teljesítését siettesse.

34 A nádori és a nyomában járó királyi parancs, valamint a pozsonyi commissio tevékenysége a megyékben riadalmat keltett. Ezúttal is kimutathatók az egymás közti tanácskozás, szervezkedés nyomai. 1697. május 30-án Heves és Külső Szolnok megye átírt Pest megyének, hivatkozva a május 13-i nádori parancsra, s felhívta figyelmét, hogy az abban levő nagyfontosságú kérdésekre tanácsos lesz a többi megyével is egyetértve „egyező akaratból való választ" adni, azért, hogy „valami ellenkező a közönséges jóban ne találtassák." Ok,közlik véleményüket más megyékkel, s Pest megyével is állandóan tartani fogják a kapcsolatot.

35 Ebből, s más megyei levelekből kitűnik, hogy a megyék nem siettek a válaszadással, féltek az adóügy újabb szabályozásától. Ennek lényeges része volt az első három rendnek — a főpapságnak, főnemességnek és nemességnek — rendszeres, állandó adózásra szorítása.

36 A kiváltságos rendeknek a nemesi felkelésen kívüli adóztatására, illetve az erre irányuló kísérletre korábban is többször találunk példát. Erőteljesen megmutatkozik ez a kísérlet a Wesselényi-összeesküvés után, az 1671-ben bevezetett adóreform keretében. Az 1672. május 25-én kibocsátott királyi nyílt parancs számszerűen is meghatározza a rendeknek a portaadóban való részvételét, amikor előírja, hogy ennek felét a jobbágyság, felét a földesurak fizessék. Később 30 CSubd. Pos. Minutae, 1697. május 20. 31 Kiemelés tőlem. 32 A nádor parancsa Pest megyéhez 1697. május 13-án. Pest megye levéltára, Intimata inutilia, 1697. No. 4. — A többi megye, amint alább néhány válaszból látható, ugyanezt a parancsot kapta. 33 CSubd. Pos. Minutae, 1697. május 20. 34 Pest megye levéltára, Intimata inutilia, 1697. No. 3. 35 Uo. 1697., No. 6. — Az egy kerületben, illetve egymás szomszédságában fekvő megyék közötti hasonló szervezkedés fontos kérdések eldöntése előtt régi, elterjedt szokás volt. 38 Megnevezésük a forrásokban: clerus, magnas, nobilis.