Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.

Zala megye reformkori követutasításai 157 biztosítását, a katonai szolgálati időnek 6 évre, de legfeljebb 10 évre leszállítását, büntetőtörvénykönyv, börtönügyi szabályzat, váltó és kereskedelmi törvények készítését, tanítóképző intézet, műegyetem, reáliskolák felállítását, annak törvényes biztosítását, hogy nem nemes is szerezhessen ingatlant, az országgyűlések Pestre összehívását, új díszes országház építését Pesten, erre vonatkozó költségvetés bekérését, a zsidók türelmi taksájának rendezését, egyidejűleg a zsidóknak polgári jogokban részesítését, a városok országgyűlési követeinek egyenlő szavazati jogban részesítését, azzal a feltétellel, hogy a városok követeit nem a tanács, hanem az egész polgárság választja és látja el utasítással. Persze kerültek bele feudális ízű kívánságok is, így az 1836-os úrbéri törvények némelyikére törvényhozási magyarázatot kívánt, többnyire a földesurak javára, pl. a robotról igazolatlanul távolmaradó jobbágy büntetéséről. Ezeken érződik, hogy engedmények a megyebeli földbirtokosok javára, azért hogy keresztül menjen a többi kívánság, mely nyílegyenesen tör előre a polgári, tőkés gazdálkodás törvényes kereteinek, de a magyar nemzeti követeléseknek is biztosítása felé.

68 Még messzebb ment, és még terjedelmesebb volt az 1843. évi országgyűlésre készített 46 pontból álló követutasítás, melyben az ősiség eltörlése, és a megye kiadásainak fedezésére szedett házi adónak a nemesség általi viselése is helyet foglalt. Azonban éppen a házi adó viselését az 1843. április 3-án kezdett közgyűlés másnapján a nagy számban begyűjtött szegény nemesség leszavazta, s az Országos Pénztár felállítását is csak azzal a feltétellel helyeselte, hogy oda a nemesi rend ne fizessen.

69 Minthogy pedig ilyen utasítás mellett a követséget Deák Ferenc el nem vállalta, és nem is akadt, aki ezt helyette elfogadja,

70 a szép követutasítás gyakorlatilag füstbe ment. Igaz, ez év augusztus 31-én az utasítást újból megváltoztatták, és a közteherviselés elvét ismét beleszúrták, de Deák Ferenc most már ezzel az utasítással sem vállalta a követséget, azzal az indoklással, hogy sokan az ő személye elleni ellenszenvből támadják a politikai eszmét,

71 valójában azonban attól tartott, hogy a korteshadjárat eredményeképpen helyreállított követutasítást ismét megváltoztathatják, mint Kölcsey esetében, és 1840-ben Tolna megyében történt,

72 és ezzel lehetetlen helyzetbe kerül az országgyűlésen, ahol a közteherviselés elve tényleg már az alsó táblán megbukott. Az 1847. évi utasítás valamivel rövidebb, 28 pontból áll, de az az elvi újítása, hogy az 1839. és 1843. évi követutasításnak mindama pontjait, valamint a követjelentés alkalmából hozott határozatait, melyek követeléseire még nem hoztak törvényt, fenntartja, ezekről nem is tárgyalnak újra, de ezeket a régebbi utasításokat is megkapják a követek. A nem nemesek hivatalviselési és ingatlanszerzési jogát elismerő 1844: 4. és 5. te. hatályát ki kívánja terjeszteni az összes — eddig a nemeseknek fenntartott jogokra, így a választójogra is. Erre az utasításra alkalmasint csak a honoratiorok szavazati joga tekintetében a Helytartótanács 1843 előtti rendelkezései szolgáltattak alapot,

73 68 Ogy. i. 3. cs. 1839. máj. 6. 69 Kjkv. és Kö. i. 1843. ápr. 3. 1007. sz. 70 Kjkv. 1843. ápr. 24. 1221. sz. 71 Ferenczi I. k. 381—3.1., Ogy. i. 3. cs. 72 Braun Sándorné: Tolna megye követutasításai 1808—1848. Sajtó alatt a Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. kötetében. 73 Degré: Szavazás 132.1.