Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.
158 Degré Alajos de voltaképpen ez a kívánság az állampolgári jogegyenlőség és a népképviselet elvének elismerését is jelenti. Erélyesen lépett fel a szólásszabadság biztosításáért, különösen az adminisztrátorok visszaélései miatt. Érdekes módon 3 pontban is foglalkozik horvátországi kérelmekkel (horvátországi protestánsok vallásszabadsága, Zágráb megyének és a turopoljei nemességnek a tartománygyűlési követválasztásban való korlátozása). Persze maradtak benne feudális ízű, vagy lojális követelések is, így a Muraköznek a zágrábi egyházmegyétől a szombathelyihez való csatolása, József nádor fiának Istvánnak nádorrá választása. Annak törvényi kimondását is követeli, hogy a követek esküvel kötelezzék magukat a kapott utasítás pontos betartására. 74 X. Nemcsak az országgyűlési követek elküldése előtt adtak nekik általános utasításokat, hanem a követeknek sűrűn tett időközi jelentései is alkalmat szolgáltattak arra, hogy a megyei közgyűlés az újabb események kapcsán állást foglaljon, és a követeknek pótutasítást adjon. Ezek részletes egyenkénti tárgyalása lehetetlen. Jellemző azonban, hogy az 1825-ben megnyitott országgyűlésnek már a megnyitójáról küdött jelentés kapcsán is, melyhez csatolták a királyi propozíciókat, a nádor és kancellár megnyitó beszédeit, a megyegyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy a propozíciók és a megnyitóbeszédek nem feleltek meg annak a várakozásnak, amire a megyét a királyi meghívólevél jogosította. Ezért nemcsak pótutasítást adtak, de annak kidolgozására külön 15 tagú bizottságot küldtek ki, mindkét alispán, mind a hat főszolgabíró, a főjegyző, a hahóti apát és 6 táblabíró részvételével. 75 Deák Ferenc az 1832—36. évi országgyűlésnél nemcsak sűrűn tett időközi jelentéseket, de kifejezetten pótutasításokat is kért. E jelentéseiben részletezte nemcsak a problémát, melyben állást kell foglalnia, de részletesen kifejtette, milyen állásfoglalásokból milyen káros következmények állhatnak elő. Ezzel szinte szuggerálta a megyegyűlésnek az állásfoglalást. Ez persze nem mindig sikerült, amikor a kérdés a földesurak anyagi érdekeit közvetlenül érintette, de még az irtásföldek visszaválthatóságának kérdésében is a megye óvatosan foglalt állást, bizonyos lehetőségeket hagyott arra, hogy a törvény előtt létesült irtások egy része visszaválthatatlan legyen* más részéből a földesúr köteles legyen jobbágytelkeket alakítani, ha akad rájuk vállalkozó. 76 Hasonló álláspontot ért el abban a kérdésben, hogy ha a jobbágytelek szabad eladása törvénybeiktatása után e telket nemes ember vásárolja meg, ez után ő is köteles legyen adót fizetni, de csak a telek, nem pedig egész gazdasága, tehát állatállománya után is. 77 • „ Egészen más a pótutasítás hangvétele, mikor a jelentés a földesúri érdekeket nem érinti, de Deák jelentésének formulázásából is megértik, hogy a megyegyűlési szólásszabadságot érte sérelem. Wesselényi Miklósnak a szatmári megyegyűlésen elmondott beszédéért, majd Balogh Jánosnak az országgyűlésen Wesselényi védelmében elmondott beszédéért történt perbe fogásával. Ekkor nemcsak sietnek közölni hogy egyetértenek mindazzal, amit a követek a sürgősség következtében már eddig 74 Kö. i. 1847. 3616. sz. 76 Kjkv. 1825. okt. 4. 2650—2652. sz. 76 Ogy. i. 3. cs. 1833: júl. 8. 1399. sz. 77 Uo. 1834. jan. 7.
