Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Páhi Ferenc: Az abszolutizmus közigazgatásának első évei Szentesen, 1849–1853 / 407–416. o.

Az abszolútizmus közigazgatásának első évei Szentesen (1849—-1853) 409 Ferenc, Dózsa Lajos, Nyiri József, Jurenák Eduárd, Haris Tódor, Ónodi Sándor, Pápai József és Busch Miklós; alkapitánnyá Kolumbán Imre. A főügyészi hivatal ezúttal üresen hagyatván." Ezután Dobossy felolvasta a kerületi biztos felhívását az új tisztviselők miheztartása végett. „Az újonnan kinevezett Tisztviselőkar mindenkor szemei előtt tartandó legfőbb kötelességének ismerje magát a hazának eddigi üdvös rendszere felbomlasztásávali zavarban szerencsét vadászott gonosz pártütők által elcsábított néppel azonnal legközelebbi összeköttetésbe és egyetértésbe tenni, a lázadók gaztettjeit s azok előidézte Hazánk szerencsétlen állását a nép előtt világosan kimutatni, s napfényre deríteni, továbbá a népet híven aziránt is felvilágosítani, mikép Felséges Urunk Királyunk a jobbágyot Úrbériségektől felmentő 1848. évi törvényt egész terjedésében sértetlenül fenntartani kegyelmeskedend, — szóval minden tehetségét oda fordítandja, hogy az Állományt döntő lázító párt zsarnokoskodásától és rémhatalmától elkábított és megrettent, azonban már most tökéletesen felszabadított, kétkedő népet azon valamint a Törvényes Fejedelmet, úgy annak hív, alattvalóját egyaránt boldogító hűség ösvényére térítse, mellytől az annyira megszenvedett nép s Magyar Hazánk jövő boldogsága és virágzása egyedül függ. Ennek következésében Alispány úr az újonnan kinevezett tisztviselőket a fent felolvasottak szoros megtartására intvén."

9 A rendszer gyanakvása azonban nem szűnt meg az új és megbízhatóknak tartott, vagy feltételezett tisztyiselők kinevezése után sem. Ezt mutatja a főszolgabíró utasítása, mely szerint a tanácsülési jegyzőkönyveket minden hó 15-ig fel kellett terjeszteni a kormányzó alispánhoz.

10 A bizalmatlanságot nem kevésbé mutatja az a körülmény, hogy az első magisztrátust alig egy hónapi hivataloskodás után máris kicserélték: ennek során a tanácsnokok számát 9-ről 7-re csökkentve. Az első alkalommal még polgármesterré kinevezett Sréter Antal most szinte a legalacsonyabb tisztségre nyert kinevezést: árvagyám lett. Az első alkalommal főkapitánnyá kinevezett Basa József most már főszolgabíró lett és ő közölte a városi tanáccsal az alábbi tisztviselők kinevezését azon hozzáfűzéssel, hogy ez a tisztikar a végleges: „E szerint polgármesterré Kugler János; főbíróvá Nagy Sámuel; főkapitánnyá Basa János; tanácsnokokká: Jurenák Eduárd, Ónodi Sándor, Pápai József, Haris Tódor, Nyiri József, Molnár Imre, Lakos Lajos; főjegyzővé Szálai János; főügyésszé Balogh Lajos; aljegyzővé Farkas László; városi pénztárnokká Sztaricska András; adószedővé Horváth László; számvevővé Huszka János; árvagyámmá Sréter Antal; sebésszé Sas Károly; magtári biztossá Praznovszky Sándor; alkapitánnyá Kolumbán Imre; elofogati és katonai biztossá Fehér Ferenc urak neveztettek ki. A kinevezettek esküjüket le is tették és helyeiket elfoglalták. Főszolgabíró utasította, hogy a Tanács a hiányzó állásokra alkalmas egyéneket hozzon javaslatba."

11 A tanács ennek megfelelően intézkedett az árvabizottmány felállításáról, a mérnöki állásra pedig Kocsis Pált, a csendbiztosságra ifj. Rácz Istvánt hozta javaslatba. Ugyancsak javaslatot tett a két bába kinevezésére is. A közigazgatás átszervezésének további jelentős lépései közé tartozott a megyei önkormányzat és vele együtt természetesen a választott alispáni állás megszüntetése. Erről a főszolgabíró a várost 1849 december elején azzal értesítette, hogy ezentúl az alispáni hivatallal mindenféle „akár hivatalos jelentéstételi, akár folyamodási érintkezést" meg kell szüntetni. Egyúttal ismertették az új ideiglenes közigazgatási „rendezetet". Eszerint a város felettes szerve a járási biztos (administrativer Stuhl9 SzVL, tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: t.jk.), 11/1849. 10 Uo. 22/1849. 11 Uo. 109/1849. ? 12 SzVL, t.ir. 726/1849.