Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Páhi Ferenc: Az abszolutizmus közigazgatásának első évei Szentesen, 1849–1853 / 407–416. o.
410 Páhi Ferenc richter), a császári kir. szolgabíró lett. 12 Ez gyakorlatilag Szentes rendezett tanácsú városi jogállásának szinte megszüntetését jelentette. Az igazgatás önkormányzati formájának megszüntetésével egyidőben, megfelelően a régi fajta megyeszervezet felszámolásának és közigazgatás és bíráskodás szétválasztásának 13 , a cs. kir. kerületi főbiztos az alábbiakról értesítette a várost: „Mivel értésemre esett, hogy Csongrád megyének járásbeli polgári tisztviselői között többen is bírói tárgyalásokba bocsátkoznak, sőt, hogy hasonló esetek a rendezett tanácsú mezővárosokban is fordultak elő, — e visszaélésnek érdemlett szigorúsággal elejét veendő, ezennel utasítom Nagyságodat annak köröztetés útján leendő azonnali tudtul adására, hogy miután a járásbeli tisztviselők a kezüknél lévő hivatalos utasítás szerint csupán közigazgatási tárgyakkal foglalkozhatnak, — miután továbbá sem ezek nem voltak általam csak ideiglenesen is a bíráskodásra felhatalmazva, sem a rendezett tanácsú mezővárosoknak nem adatott meg eddig e részben engedelem, ehhez képest tehát az érdeklettek a bírói közbeavatkozástól magokat óvni annál inkább kötelességüknek ismerjék, mivel előre kijelentem, hogy az általuk tilalmam ellenére hozott, vagy hozandó ítéletek — mint erő nélküliek — tekintetbe vétetni nem fognak, a felett pedig a rendeletem ellen cselekvőket azonnal is hivataluktól is elmozdítandom." 14 A tanács nem akarván belenyugodni még áz örökváltság után is oly nehezen megszerzett bíráskodási jogának elvesztésébe, december 20-i ülésében kísérletet tett ennek megmentésére: „Főbíró előterjesztvén, mikép jelenleg a Felsőbbség a törvényhatóságok megállapításán munkálkodik, — nehogy Szentes városa kezéről a már egyízben drága pénzen megvásárolt, később pedig Őfelsége által kegyelmesen adatott elsőbírósági hatóság valamikép elessék; ez iránt báró Geringer Okegyelmességét folyamodás útján megkérni indítványozza. — Indítványa elfogadtatván, Geringer Károly országos polgári biztos úr Őkegyelmességéhez az első bírósági hatóságnak a város kezéni meghagyatása végett a jegyzői hivatal által a tanács nevében folyamodás intéztessék, jelentése beváratván" 15 Időközben azonban a megyei, immár polgári szerkezetű bíróságok megkezdték működésüket. A szentesi tanács 1850. január 19-i ülésén már a megyei polgári törvényszék január 16-án hozott határozatait tárgyalta, melyek szerint: „a) eddig a megyei gyűléseken történt be- és kitáblázások, intések, tiltakozások, ellenmondások, váltói óvások és más hasonló lépések a polgári törvényszék előtt fognak megtörténni; b) mindazon perek, melyek ez előtt az alispáni és szolgabírói hatóságok, úgy a megszűnt úriszék előtt folytattattak (kivévén mindazáltal azokat, melyek Vásárhely,' Szentes, Csongrád város tanácsához már áttétettek), a megyei polgári törvényszék bíráskodásához tartoznak, — ezen törvényszék a választott bíróság minden eseteiben is ítélendvén". 16 Ezek után nem meglepő, hogy az első bírósági jogkör fenntartás érdekében benyújtott kérvényére a város mindössze 12 forint erejéig terjedő bíráskodási jogot kapott, — ezt is csak ideiglenesen „míg, a felsőbb helyről lett nyilatkozat szerint, a községi rendszer behozatnék". 17 A megyefőnök március 16-án kiadott rendelete azután a községi bíróság működését meghagyta: „ami a községi bíróság hatóságát illeti,, elfogadtatik, hogy további rendeletig az 1840: IX. te. 6. szakasza értelmében a községi elöljáróság 12 pengőforint erejéig bíráskodhasson... Mi a forradalmi 13 SzVL, t.jk. 738/1849. 14 SzVL, t.ir. 742/1849.' 15 SzVL, t.jk. 908/1849. 16 Uo. 145/1850. 17 SzVL, t.ir. 678/1850.
