Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
250 Kállay István kereskedő és sószállító hajók felfelé vontatását, ezt azonban egy körrendelet rövid időn belül leállította. Balassa egyik segítője és informátora Passardi eszéki kamarai adminisztrátor volt. Ő jelentette 1764. július 31-én, hogy Boszniában és Szerbiában még tartott a pestisjárvány. Ekkor már felmerült az egészségügyi záróvonal megszüntetése, mely az éves vásárok újbóli engedélyezését is jelentette volna. 1764-ben a katonaság a Száván levő vízimalmokat még szorgalmasan ellenőrizte. Passardi javasolta, hogy a néhány évvel korábban bevezetett egészségügyi útleveleket továbbra is meg kell tartani. Az egészségügyi kordont csak 1765-ben szüntették meg. 18 3. Helytartótanácsi tanácsos (17. tétel). Ebben a funkciójában Balassa Ferenc legaktívabban az 1760—1770-es években működött. A tanácsosokat általában úgy osztották be, hogy legfeljebb két bizottsághoz tartoztak. Balassa Ferenc volt az egyetlen, aki több — vallásügyi, gazdaságügyi, számvevő és úrbéri — bizottságban is működött. 19 Iratai között számos, a helytartótariács ügyintézéséhez kapcsolódó található. Tudjuk, hogy az eredeti javaslati íveket az előadók visszakapták, ezért nincsenek meg a helytartótanács levéltárában. 20 A Balassa Ferencnek visszaadott javaslati ívek nagy része fondjában megtalálható. Év nélküli a „tabella distribuendarum materiarum", mely az előadók nevét, a bizottság megnevezését és a rövid tárgyat tartalmazza. A fondban található Balassa Ferencnek a helytartótanácshoz kapcsolódó levelezőkönyve az 1758—1764. évekből. Érdeklődését mutatja, hogy kivonatokat őrzött meg az alapítványi bizottság 1762. évi jegyzőkönyvéből, valamint a megyékhez és városokhoz intézett leiratok másolatait az 1762., 1771—1772. évekből. Balassa Ferenc helytartótanácsi tevékenysége elsősorban a hadiadó, a városok, céhek és a katonaság ügyeire terjedt ki. Az adóügy iránti érdeklődése egész pályáján elkísérte. 1756-ból táblázatot őrzött meg a megyék és a szabad királyi városok 418, 253 forintos hadiadó hátralékairól. 1757. június 3-án véleményt adott a győri Daróczytelek hátralékos adójáról. 1766-ból való egy emlékirat az adókivetésről, összeírásról és felmérésről. 1775-ben a megyék panaszt adtak be a dikakivetés ellen; ezt követően — helyesbítés céljából — táblázat készült. A táblázat rovatai: a megye megnevezése, porták száma, hadiadó forintban, személyek, állatok, telkek, foglalkozás, közjavak, egy főre eső forint és arra vonatkozó észrevételek, hogy a helyesbítés után több vagy kevesebb lett-e az adó. Külön táblázat mutatja be a budai kerületben szedett adót, a megyék és városok szerint csoportosítva. Egy év nélküli összesítés szerint az összes megyék és városok adóalanyainak száma a következő: jobbágy 344 514, zsellér 164 262 és ház nélküli zsellér 70 383. A városi iratok sorát 1756-ból a pozsonyi sörfőzésre és Légrád mezőváros vámkedvezményére vonatkozók nyitják meg. Az 1764—1765. évi országgyűlést megelőző évekből származnak a szabad királyi városok sérelmei; Szalonta, Derecske, Kába, Berettyóújfalu, Konyár, Bagos, Félegyház, Sáránd, Kornádi, Sass, Bagamér, Mikepércs, Harsány és Tépe (Bihar megyei) községek kérelme a hajdúkiváltság elnyerésére, • valamint a 13 szepesi város panasza a prépost ellen. Ebből az időből való Verőce megye alispánjának az eszéki vásárokra vonatkozó tervezete. A járvány miatt ugyanis nem tudtak vásárt tartani, ami a városi kereskedők kiváltságait sértette. A tervezet évente négy vásár tartásáról beszél. 1762—1771. között Balassa Ferenc városi ügyek18 A pestisjárványról a 17. tételben is vannak iratok. 19 Ember Győző: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története. Budapest, 1940. 30. 20 Uo. 98.
