Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.

Balassa Ferenc iratai 251 ben Grassalkovich Antallal is levelezésben állott. A levelek tárgya Pozsega szabad királyi várossá emelése, Szentendre és a Zichy család pere és a hajószállítás volt.

21 A céhügyek közül Balassa elsősorban a céhszabályzatokat véleményezte. így 1757-ben a vágújhelyi, ezt követően a bajmóci (Nyitra m.) szabó, illetve az esztergomi szűrszabó céh szabályzatát. Ez utóbbiak vitában álltak a komáromi szűrszabókkal, kiktől az esztergomi vásárban „keresztelőpénzt" szedtek. 1759. december 19-én foglalkozott Balassa Ferenc Debrecen város kérvényével. A város a hitével ellenkező katolikus céhceremóniák ellen tiltakozott. Igen figyelemreméltó a pozsonyi könyvkötő céh szabályzattervezete. Azt kívánták, hogy az országban a pozsonyi legyen az első céh, az összes többi könyvkötők hozzájuk tartozzanak. Több helyről fordultak Balassához céhfelvételi kérelemmel is. A katonai ügyek közül Balassa a katonaság elleni panaszokkal foglalkozott, így pl. 1763-ban a vukovári szolgabíró a határőrök által okozott károk ügyében tett panaszával. 1770. augusztusában Cserna (Trencsén m.) község lakói tettek panaszt a sziléziai határon állomásozó Batthyány-ezred hatalmaskodása miatt, 1779-ben Nógrád megye Fischer élelmezési tiszt ellen. 1782-ben Fejér megye jelentette, hogy a szabadságolt katonák nem jelenkeztek.a hatóságnál, sőt károkat okoztak (pl. Martonvásáron megölték a kocsmárost, Vereben egy kereskedőt). Kisebb mértékben szerepelnek az iratok között mezőgazdasági, pénzügyi, vallási és jótékonysági vonatkozásúak. Ilyen egy 1752. évi emlékirat a búza és dohány termeléséről (hogyan lehetne jobban termelni, raktározni); Zemplén megye 1759. évi panasza az összegyűjtött, de át nem vett gabona miatt. 1765-ből való az állóvizek, mocsarak, megyék és városok szerinti leírása. Egy összeállításból megtudhatjuk, hogy 1770. november 13—1771. június 30 között Magyarországról 2051 709 mérő terményt vittek ki. A táblázat megadja a kivitel helyét, célját és a termény megnevezését. A pénzügyi vonatkozásúak közül egy 1754. évi, az új vámtarifáról szóló emlékirat érdemel említést. Sorra veszi az új tarifa hatását, külön beszél Fiume és Buccari kikötők forgalmáról, az ott szedett vámokról, a behozott árucikkek származási helyéről. 1756-ból való a Baka- és Selmecbányával (Hont m.) kapcsolatos költségek kimutatása, 1762-ből a megyéknek a 10 milliós államkölcsönnel kapcsolatos válasza. Kiemelném az 1763. évi váltótörvényt az örökös tartományok számára, valamint egy 1779-ből való váltómintát. Év nélküli emlékirat foglalkozik a dohányjövedék szabályozásával, valamint azzal a kérdéssel, hogy miért lenne hasznos egy zálogház felállítása Pozsonyban. A vallási ügyek között találjuk a Csáky Miklós esztergomi érsek 2218 Ft „de subsidio ecclesiastico quindecemnali" hátralékáról szóló feljegyzést (1756) és a bukovinai püspök kérelmét, melyben „jobb megélhetése érdekében" természetbeni juttatás helyett készpénzt kért (1779). 1776. augusztus 29-én Balassa igen jellemző levéllel fordult az uralkodó kabinet titkárához. Előadta, hogy az uralkodó az invalidusok, árvák, kórházak, alapítványok támogatása dolgában felülmúlja Európa összes többi kormányzatát. Gondolni kell azonban arra is, hogy a szegény adózók, akik az országot és az uralkodót hadiadóval, a földesurakat, katonákat és egyéb rendeket élelemmel látják el, saját hibájukon kívül elszegényedtek. 1783. január 13-án Püchler kabinet titkár a Somogy megyei ferencesek érdeké-" ben írt Balassának, A lakosság igen hálás lenne, ha a barátok továbbra is dolgozhatnának, gyógyíthatnának a megyében. Az udvari kancellária előtt fekszik egy ilyen értel21 22. tétel, No 2970—2974. '