Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára, 1748–1849 / 31–46. o.

Szabolcs vármegye levéltára (1748—1849) 41 A nevezettek közül Osváth — a német nyelvbeni járatlansága miatt — 1787 végén lemondott, a másik két személy a rendezéssel foglalatoskodott 1789 végéig, a munkát erre az időre némi hiánnyal be is fejezték, A rendezett iratokat a Judicium subalternum levéltárába helyezték el.

34 A második rendezés eredménye ma is meglátszik a vármegye levéltárán, mert a közigazgatási ügyek, nemesség igazoló perek (jelenleg a IV. A. l.fondr 361—448, 1246—1253. r. számok) a régi levéltárban is külön voltak. Az egyidejűleg rendezett polgári és büntetőperek s úrbéri ügyek, valamint a Schemberger rendezése után talált, 1629—1787 közötti bírósági ügyek (jelenleg a IV. A. 1. fond: 1318—1321, 1350—1381. és IV. A. 9. fond: 1—84. r. sz. egység) lajstromozóit a segédkönyvekből tudjuk megállapítani.

35 A II. József által elrendelt közigazgatási és bírósági szervezet felépítésének megfelelően az igazgatási ügyeket intéző megye és a bíróság, a Judicium subalternum külön-külön regestratort kapott. A bírósági lajstromozó és irattáros Oláh Mihály évi 200 Ft fizetést húzott. Mellette két kancellista dolgozott, évi 100—100 Ft. fizetéssel. Ezek egyike (1788. febr. 1-től) később, 1791—1806 között a megye levéltárosa volt.

36 I A közigazgatás iratait 1787-től (közelebbi dátum nem állapítható meg) Hriankay János vezetésével két napidíjas tartotta rendben; Margit tay Sámuel (1788. dec. 1-től) és Szűcs János, majd ez utóbbi helyébe lépő Szunyogh Ádám (1787, aug. 2—1788. szept. 8.), és őutána 1789 végéig Jármy Ábrahám. A Szabolcs megyével egyesített Hajdú kerület levéltárának rendezetlen régi és folyó iratait 1788. május—1789. október között hárman; Nagy József, Rácz Zsigmond és Zékány József rendezték.

87 II. József rendszerének bukásával a két évig fennállott iratkezelés is megszűnt. A helyreállított vármegye ismét egyesítette az igazgatást és igazságszolgáltatást. A II. József által elrendelt iktatásszerű lajstromozás — amely az irattározást is magába foglalta — megszűnt, és csak az irattározás maradt meg, azaz az ügyiratokat csak befejezésük után — sokszor évek múlva — vették lajstromba. Az ügyeknek igazgatási és bírósági jellegük szerinti szétválasztása is megszűnt, bár ettől kezdve jött gyakorlatba, hogy a törvényszéki ülések az igazgatási ügyeket tárgyaló generalis congregatioktól elkülönültek. A II. József előtti iratkezelési rendszerre való visszatéréstől 1790-től 1849-ig a befutó ügyek iratainak rendszeres és központi nyilvántartásáról nincsen szó, de az 1830-as évek elejétől a kisebb — a congregation kívül is elintézhető — ügyek önálló intézésével megbízott választott tisztviselők (az alispánok, a szolgabírák, a tiszti ügyész és az adószedő) ideiglenes nyilvántartó könyveket vezettek a hozzájuk érkező 34 Uo. Fi, 26. no. 8, 9,17,1786; Prot. 24. no. 21. 1788; Fasc. 24. no. 13,61. 1788; Fasc. 24. no. 16. 1789. 36 Az egyes e gédkönyvekben a címlapon a rendező és lajstromozó fel van tüntetve. Az 1629— 1787. évi kimaradt rírósági aktákat és azok elenchusát (IV. A. 9. 84. rsz.) Korda Sándor tette rendbe, az 1768—1777. évi i gyek irataiét Jármy Gábor (IV. A. 9.80. rsz.) az 1778—1784. évieket ismét Korda Sándor (IV. A. 9. 81. rsz.), az 1788-i folyó ügyeket (IV. A. 10. 79. rsz.) Oláh Mihály regestrator, az 1789. évieket Osváth Lajos aljegyző és cancelláriai director (IV. A. 10. 80. rsz.) A büntetőperek 1768— 1786 közötti elenchusát Hriankay János vicenotarius archivarius (IV. A. 9.83. rsz.), s végül az 1788— 1790. évi politikai akták lajstromát (IV. A. 4, 105. rsz.) Margittal Sámuel készítette el. 36 Uo. IV. A. 10. Fons. 1. Fasc. I, no. 2. 1787. 37 Uo. Acta pol. Fasc. 20. no. 51. 1787; Fasc. 24. no. 1, 15, 54, 63—68. 1788; Fasc. 24. no. 19,36,1789; Fasc. 24. no. 9, 28.1788; Fasc. 24. no. 25,29,48. 1789.