Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Sashegyi Oszkár: Közigazgatásunk polgári kori ügyviteli és iratkezelési módszereinek kialakulása / 461–503. o.

466 Sashegyi Oszkár könyveket pedig ezentúl úgy kellett készíteni, hogy az iktatóhivatalban minden beadványról külön ívet fektetnek fel, s erre feljegyzik a beadvány kivonatát, ezeket a kivonati íveket a beadvánnyal és a szükséges előiratokkal együtt még aznap az illetékes előadóhoz juttatják el, az pedig, névaláírásával ellátva, az elnökhöz továbbítja, aki meghatározza a napot, amelyben az tanácsülés elé kerül. Az ülés után az előadó rávezeti a kivonati ívre a conclusum-ot. Ezeket a kivonati íveket azután összekötik, s így jön létre az ülésjegyzőkönyv. (Az előadónak vagy a hozzá beosztott titkárnak vagy fogalmazónak egyébként minden neki kiosztott iratról külön kivonatot kell készítenie, a két kivonat közül egyiket az elnök az ülésen magánál tartja.) A kurrensnek számító ügydarabok kivonati ívére az előadó mindjárt rávezeti az elintézéstervezetet, amit az alelnök láttamoz, az elnök pedig, ha egyetért azzal, kiadványoz. II. József ezeket az újításokat birodalma valamennyi országos hatóságánál be kívánta vezetni, s ezért kéziratának egy másolatát megküldte a magyar kancellárnak, hogy ennek megfelelően történjék a magyagyaroszági kormányszékek és a magyar udvari kancellária ügyintézésének új szabályozása is.

9 Niczky Kristóf, a helytartótanács újonnan kinevezett elnöke a vezetése alatt álló kormányszék munkájának megreformálását célzó „Planum"-ában a Brigidohoz intézett uralkodói kézirat rendelkezéseit tartotta szem előtt. A Planum szerint a sessionális (tanácsülés elé kerülő) ügydarabok kivonati íveire az előadó még az ülés előtt rávezeti a maga votumát, s ezt, amennyiben a tanács nem fogadta el, az ülés után a conclusumnak megfelelően korrigálja.

10 A tanácsülési jegyzőkönyvek, ilyen formán tulajdonképpen előadói ívekből (votumívek) jöttek létre. Az újfajta helytartótanácsi ülésjegyzőkönyveket az 1783. november 24-i tanácsüléssel kezdődően vezették be. Hasonló, az ügyintézést gyorsító intézkedéseket hoztak a magyar kamaránál is. A magyar kancellárián az agendának, s ennek megfelelően az ülésjegyzőkönyveknek »kétfelé bontása, a protocollum currens bevezetése 1785-ben történt. II. József először azt kívánta, hogy az egyesített magyar—erdélyi kancellária a maga ügykezelését teljesen a cseh—osztrák kancellária hivatali utasításának megfelelően rendezze be. Esterházy kancellár 1785. július 11-i felterjesztésére azután ettől „egyelőre" eltekintett, ahhoz azonban ragaszkodott, hogy a kurrens ügyintézés és ennek megfelelően a kurrens protocollum vezetése az ottani gyakorlatnak megfelelően történjék.

11 A kormányszékek elnöki irodáinak megszervezése is az uralkodó kívánságára történt, azzal kapcsolatban, hogy II. József bizonyos fajta ügyeket elnöki hatáskörbe utalt. A magyar kancellárt többször figyelmeztette, hogy conduite-listákat, az alispáni kandidációkat, s más hasonló bizalmas személyi ügyeket ne a tanácsban tárgyalja, hanem az elnöki irodán intéztesse, abban a hiszemben, hogy ilyen van. Pálffy Károly kancellár 1785. december 28-i felterjesztésére azután három új állást engedélyezett a kancelláriának abból a célból, hogy az elnöki irodát megszervezzék.

12 1785-től kezdődően van a kamarával egyesített helytartótanácsnál is elnöki iktatás. Ez II. József halála után megszűnt ugyan, minthogy Sándor Lipót főherceg személyében ismét nádor került az ország élére, s így az elnöki regisztratúra tulajdonképpen a nádori kancellárián jött létre. József nádornak 1795-től titkos levéltárában 9 OL A 39. 1783:7854, 1784:8481. 10 OL A 39. 1793:10 873. 11 OL A 39. 1785:12 799. 13 OL A 39. 1785:16 480.