Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Páhi Ferenc: Az abszolutizmus közigazgatásának első évei Szentesen, 1849–1853 / 407–416. o.

412 Páhi Ferenc mestert nevezett ki (a város leggazdagabb polgárának Jurenák Eduárdnak személyében), és kinevezte a korábbi képviselőtestület utódjául megalkotott ún. községválasztmány 24 tagját is.

22 A város vezetése ezzel teljes egészében kikerült a lakosság — ha akár csak egy keskeny rétegének is — ellenőrzése alól, és eljárásaiban egyedül a bürokratikus állami szervnek vált felelőssé. Egyúttal a városigazgatás vitelét illetően elrendelték az új, a birodalom egészére érvényes ügyviteli rendnek, az ún. Községi Rendtartásnak alkalmazásai. A válasz, amit a városi tanács az új rendszer bevezetésével kapcsolatban — elsősorban a vagyon- és általában a pénzkezelést illetőleg feltett kérdésekre —- adott, jól mutatja: az új, szakszerűségében kétségtelenül polgári igényű rendszernek milyen elemei voltak meg már korábbari is Szentes város ügyvitelében.

23 Kevéssel ezután, 1852 nyarán megjelent körrendeletében a megyefőnök, bejelentve küszöbön álló körútját a megyében (mikor is „minden községet, a legkisebbet is, minden kertészséget és pusztát megtekinteni fogván"), elrendelte, hogy látogatása alkalmából a helységek (s így Szentes város is) az alábbi, a központi igazgatás érdeklődését igen jól tükröző kérdésekre válaszoló kimutatásokat adjanak át: "1. Hány darab bitangjószágot, jelesen hány szarvasmarhát, lovat, juhot stb. kezelt az egész évben és kezel jelenleg ez vagy amaz helység á közigazgatás felügyelete alatt, — mi történt azokkal...? 2. Minő évekről és számszerint mennyi adótartozása van egyik s másik helységnek, községnek, kertészségnek, pusztáknak, s mi az oka, hogy a hátralevőség be nincs fizetve? 3. A községi és egyéb számadások 1848/51. évekre az illető számadók által elkészíttettek-e; hanem, névszerint kitől és mely évekről hibáz; az elkészítettek a községtanács, illetőleg választmány, vagy pedig a községbehekelőtt felolvastattak-e, ha nem miért?; s végtére felülvizsgálat alá felterjesztettek-e? 4. A községi elöljárók a közönség javára s célszerűen gazdálkodnak-e; nem terhelik-e egyes hivatalnokok a községi pénztárt felesleges napidíjakkal." Mindezekről „határozott, s külön-külön íven szerkesztendő jelentést kívánok, s végre a községi pénztárakat illetőleg felhívom T. Uraságodat, hogy azokat 3 vagy 4 választmányi tag közbenjöttével s hozzájártában megvizsgálja, a vizsgálás eredményét magában foglaló okleveleket 2—2 példányban, úgy szinte a fentebbi pontok értelmében, jelentéseit, mind a fent idézett lajstrom kiegészítő mellékleteit, hogy a helyszínen nekem be mutassa."

24 Az így kialakított új rendszerű apparátus működésében már kezdettől fogva az igazgatásnak a polgárosodott államra jellemző szakszerű igényeit igyekezett érvényesíteni: ez legláthatóbban már a működés egyes elemeinek a hagyományosan működő feudális igazgatáshoz képest szokatlanul aprólékos szabályozásában nyilvánult meg. Már az első rendeletek között részletesen szabályozták például a hivatalos kiszállási költségeket;

25 elrendelték, hogy a városból bármerre vezető országos és kereskedelmi utakra zöldre festett útmutató oszlopokat készítsenek," mely útmutató oszlopra reá legyen fekete betűkkel tisztán írva a hely neve, és hogy hová merre vezet az út és hogy a legelső státió minő helység és mennyire van státió számra".

26 A városi igazgatás vonatkozásában szabályozták a hivatali munkaidőt (8—12 és 14—18 órák között),

27 valamint a munkaszüneti napokat: ezek voltak karácsony, húsvét és pünkösd vásárnapja, Űrnapja, Mária fogantatása, Mária születése és Szent István napja; — a többi ünnepen és vasárnapon 11 órakor kezdődött a hivatalos idő: addig 22 Uo. 2329/1851. 23 Uo. 1406, 1662/1852. 24 Uo. 1662/1852. 25 Uo. 2952/1850. . 26 Uo. 1664/1850. 27 Uo. 1709/1851.