Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.
Nagylak község megalakulása (1920—1922) 4(B Csanád megyében nem is volt ilyen község. A többi község még ezekben a nehéz években is fásított, árkolt, utcákat rendezett, közintézményeket hívott életre, egészségügyet fejlesztett. Nagylakon minderről nem esett szó. Nincsenek utcák, csak tanyák — ott fásít a tulajdonos —, mutatott rá az elöljáróság egy alkalommal. 59 Nehézséget jelentett a községi ügyintézés számára az-is, hogy nem állottak rendelkezésre feljegyzések a község lakóiról. Ezeket puhatolódzás útján kellett beszerezni. Fel kellett fektetni a kataszteri telekkönyvet, a házadó katasztert. 60 Általános a panasz a 20-as években, hogy a községi igazgatás az adójövedelem hiányában lesüllyedt. Ennek egyik oka, hogy a földadót és a házadót a£ államnak kellett beszolgáltatni, a községet az utánuk kivetett földadóból tartják fenn. Ez azonban 50%-nál nagyobb nem lehetett. Az adózók ezt soknak tartották. Csanád megyében az 1920-as években egyetlen község nem vetett ki pótadót, Kiszombor. Nagylak pedig az egyetlen volt, amelyik 5%-ban állapította meg a pótadót. amelyet a földtulajdonosok és a gyár fizetett. Nem szavaztak meg többet. 1920—1922-ben még létesítményeket sem terveztek. Ugyanakkor az iskola túlzsúfolt volt. A tanteremben \ osztatlanul tanítottak 60—70 gyermeket egyszerre. Az állam ugyan átengedte a községeknek a kereseti adót és részesülhettek a forgalmi adóból, de ez az intézkedés inkább a városokra és a nagyobb forgalmú falvakra volt kedvező, ahol kereskedelem és ipar volt, A községek a legszükségesebb beruházásokat sem tudják elvégezni. Leromlott a községházák állaga, a községi intézmények (szegényház, istálló, gazdaságok, utak, a kutak stb.). Nagylakon például a községháza építéséhez is az alakulás után 6 évre fogtak hozzá. Nem volt temető, mert az is a régi Nagylak területén volt, és a halottakat Csanádpalotára kellett szállítani. 61 Az egészségügy alapvető megoldására az első tíz évben nem is gondolhattak. 1927-re látták el a házhelyosztás során kimért utcákat egy artézi kúttal és az orvosi állás is csak jóval a felszabadulás után szerveződött. 1928-ig a község egyetlen számottevő létesítményt kapott; az ugari földeken egytantermes iskolát építettek, tanítói lakással és a telket a község vásárolta. A gyár akkor kilátásba helyezte, hogy a szomszédságában levő iskolát még egy tanteremmel egészíti ki. 62 A község lassan fejlődött. Ezt állapította meg az alispán a megyei közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentésében is 1928-ban. 63 A lassú fejlődésnek az volt az alapja, hogy az uralkodó osztályok politikája kizárta a dolgozók szélesebb körének bevonását és azzal a községi élet kibontakozását. Nagylak a felszabadulásig csak a gyárból, a mellette levő visszataszító munkásbarakkokból, a 3 kilométerre délre, a vasútállomás környékén létesítő egyhangú és szegényes 35—40 ONCSA-házból és a tanyákból állott. Féja Géza 1937-ben nem túlzott, amikor Nagylakot a „keletkező falu" névvel illette. A gyár mindenkori vezetősége és a néhány közép- és nagygazda által irányított községből nem is lehetett más. A gyár a profit biztosítása érdekében a községi szervezetet is felhasználja, hogy a munkásokat odakösse lakással, bérrel, élelemmel. A gyár vezetőségét is, és a képviselő testület zsírosparaszti tagjait is áthatotta, hogy a községi igazgatás minél 59 Uo. 361/1921. 60 Uo. 318., 653/1921. 61 CsmL, Nagylak kg. iratai, 1034/1921. —Csanád—Arad—Torontál vármegye Közig. Biz. jelentése, 1927. 12., 127. old. 62 Uo. 99. old. 63 Uo. 1928. 79. old. 26*