Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.
312 Kopasz Gábor bírói hatásköre kiterjedt a jobbágyok magán- és büntetőjogi ügyeire. Az úriszék elnöke rendszerint egy megyei táblabíró volt, tagjai voltak a közalapítványi gazdászati kerület főtisztje, az uradalmak tiszttartói és ügyvédjei, továbbá az illető megye egy szolgabírája és egy esküdtje. Az úriszék a legkülönbözőbb peres ügyekkel foglalkozott. A pécsváradi jószágkormányzóság megszervezése előtt az úriszék alakításának jogkörét a pécsi kamarai hivatal gyakorolta. Az úriszéki iratok között nagy számban vannak falopásokkal és adósságok behajtásával kapcsolatos perek. 15 Megtalálhatók az iratok között a zsidók külön eskümintája (juramentum judaeorum), amelyeket főként tanúkihallgatásoknál alkalmaztak. 16 Sok az úriszéki iratok között a malomper, amelyek főként a patakmalmok vízhasználatával voltak kapcsolatosak. Gyakoriak a házasfelek békéltetésére, a válások megakadályozására vonatkozó úriszéki intézkedések. A különváltan élő házasfeleket először a községi elöljáróság próbálta rábírni a házasság helyreállítására, s ha ez pálcaütésekkel sem sikerült, az úriszék is megkísérelte őket egymáshoz visszatéríteni. 17 Ha a jobbágynak házát, telkét akarta elvenni az uraság, ezt is úriszéki eljárással hajtották végre. Az úriszékek működése a pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság uradalmaiban is az 1848. évi IX. te. alapján szűnt meg. E törvénycikk a volt jobbágy ok magán- és büntetőjogi bíráskodási ügyeit egyrészt a járási szolgabírákhoz, másrészt pedig a megyei törvényszékekhez utalta. 18 A haszonvételi jogok is az alapítványi uradalmakat éppen úgy megillették, mint földesúri elődjeikét. A haszonvételi földesúri jogok voltak az italmérési, a mészárszéki, a téglaégetési, a rév-, a vám-, a halászati és egyéb hasonló hasznot hajtó jogok. Ezeket a jogokat az uradalmak rendszerint árverés útján bérbe adták és a bérleti szerződéseket a praefektus hagyta jóvá. Szabályozta az uradalom azt is, hogy a jobbágyok mikor adhatják el boraikat, nehogy ezzel is rontsák az uraság bormérését. A bérlők és uradalmak, valamint a jobbágyok és uradalmak közötti vitás haszonvételi ügyekben az úriszék döntött. 19 Némely haszonvételi jogai a közalapítványi birtokoknak fennálltak egészen az 1945. évi földreformig és a forradalmi földosztáskor is egy időre bizonyos vonatkozásban átszálltak az Országos Földhitelintézetre. A Baranya megyei Földhivatal egyik vitás üggyel kapcsolatban még 1948-ban is úgy intézkedett, hogy a 600/1945 M. E. sz. rendelet szerint, amely a földreform végrehajtásának alaprendelete volt, a megszűnt egyetemi alapítvány tulajdonában volt korcsmák bérbe adásának a joga az Országos Földhitelintézetet illeti. 20 A feudális korban a pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság uradalmait is megillették azok az úrbéri eredetű szolgáltatások, amelyeket a jobbágyok a földesúr részére teljesítettek terményben, munkában vagy pénzben. A közalapítványi iratokból is kitűnik, hogy a jobbágyoknak minden terményükből kellett kilencedet adni, 15 Uo. Vajszlói vallásalapítványi tiszttartóság iratai, sz. n. 1792. márc. 24. — Ózdfalu és Újmindszent községek lakóinak fakivágási ügye a páprádi erdőben. 18 Uo. Bozsoki egyet, alapítványi tiszttartóság iratai, 132/1820. I. sz. 17 Uo. Szekszárdi úriszéki jegyzőkönyvek, 23/1834. sz. 18 A yajszlói uradalom és egy czinderybogádi lakos közötti ügyben 1869-ben a vajszlói alszolgabírőság ítélkezett, amely nyilván kirendeltsége volt a siklósi főszolgabíróságnak. 19 Baranya m. Lt. Közalapítványi iratok. Szekszárdi úriszéki jegyzőkönyvek, 45/1834. sz. 20 Uo. Baranya m. Földhivatal iratai, 94—1662/1948. sz.
