Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.

A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára 313 így a gabonaneműeket illetően búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból. Az iratok között elsősorban a terménydézsma lajstromok őrzik a jobbágyok terményszolgáltatásainak adatait. Egyszersmind ezek pontos nyilvántartások is voltak a telkes jobbágyokról. Feltüntetik a családfők nevét, telkük nagyságát és hogy milyen terményeket termesztettek. A kilencenden kívül a terménylajstromokban tüntették fel rendszerint a papi tizedet is, amelyet szintén az uradalom szedett be az egyház részére és átvételét a község plébánosa névaláírásával ismerte el a lajstrom lezárása alkalmával. A terménydézsma lajstromok rovatai: házszám, — colonus neve, — a sessio nagysága, — a colonus összes termése: hány kereszt búza, kétszeres, rozs, árpa, zab termett, — az uradalmat illető kilenced és tized minden terményfajtából. A bordézsma szolgáltatásokról külön bordézsma lajstromokat vezettek. A méhdézsma beszedésével kapcsolatban készítették az alapítványi uradalmak számtartóságai a méhösszeírásokat (conscriptio apum). Itt is behajtották az uradalmak saját járandóságuk mellett a plébánosok részét is. A dézsmaszedésnél nemcsak a törzscsaládokat, hanem a méhrajokat (examen apum) is tekintetbe vették. A méhdézsma szedésének ideje szeptember—október hónapok voltak. Csak a dézsma leadása után értékesíthette a jobbágy méztermését. A vajszlói tiszttartóságban lépesmézet is értékesítettek árverés útján. A bozsoki uradalomban 1826 őszén 66 urna mézet adtak el összesen 13 forint 35 krajcárért.

21 A mágocsi vallásalapítványi uradalomban pedig 1850 őszén egyik árverésen 49 méhcsaládot vettek meg összesen 130 forintért. A szekszárdi tanulmányi alapítványi uradalom 1835 novemberében magát a méhdézsma szedési jogát adta bérbe három esztendőre a pécsváradi jószáglcormányzóság jóváhagyásával.

22 A közalapítványi uradalmaknál is volt olyan törekvés, hogy a kisebb úrbéri szolgáltatások megváltását pénzben kérték a jobbágyoktól. Mivel a pénzbeli szolgáltatás a jobbágyokra sokkal nagyobb terhet jelentett, mint a természetbeni dézsma, ezért kérték az úraságtól a természetbeni szolgáltatások visszaállítását.

23 Hasonló súlyos terhet jelentett a közalapítványi uradalmak jobbágyainak is az ingyen munka szolgáltatás, a robot. A jobbágyok robotnapjait, hátralévő robottartozásait és a már leszolgált napokat a robotlajstromokon, robotkimutatásokon tartották nyilván. A robotkimutatásoknak a következő rovatai voltak: folyószám, — a lakosok nevei, — hány gyalognapot köteles szolgálni az összeírás szerint, — a leszolgált gyalognapok száma az I., II., III. és IV. negyedévben, — hány gyalognappal maradt adós. Az alapítványi uradalmak a robotosok megszorítása céljából távolságtáblázatot is készítettek. Ebben kimutatták, hogy az egyes községek között órákban kifejezve N mennyi időt vesz igénybe az út gyalog, ökrös szekéren, lovas kocsival, teherrel és üresen. Az uradalmak könyörtelenül rászorították nemcsak a telkes jobbágyokat, hanem a házas és hazátlan zselléreket is a kivetett robotnapok teljesítésére.

24 Voltak községek, ahol a robotnapok egy részét a jobbágyok pénzben váltották meg, napi 10 krajcárral. A községi bírák mentesítve voltak mind a természetbeni, mind a pénzen váltott robot alól. Ugyanígy a kilenced és a kisebb szolgáltatások 21 Uo. Közalapítványi iratok. Bozsoki egyet, alapi tv. tiszttartóság, 132/1820. 22 Uo. Szekszárdi uradalmi fiskális iratai, ad No 223/1836. sz. 23 Uo. Baksai tanulmányi alapítv. ispánság iratai, sz. n. (1788. ápr. 28.) 24 Uo. Vajszlói vallásalapítványi tiszttartóság iratai, sz. n. (1806. okt. 8.)