Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Komjáthy Miklós: Két ismeretlen „közös” minisztertanácsi jegyzőkönyv : az osztrák-magyar államközösség történetéhez / 273–295. o.

282 Komjáthy Miklós minisztertanács üléseiről készült protokoUumok. Bizonyítja ezt mindenek előtt a jegyzőkönyvek (természetesen, az eredeti jegyzőkönyvek) sorsa. Az ti., hogy elpusztultak, s hogy a közös (ül. közösnek tekinthető) jegyzőkönyvek megmaradtak. A két jegyzőkönyv-sorozatot egymástól elkülönítve őrizték. A közös és a fentebb említett, 1867-es, közösnek tekinthető protokoUumok a Haus-, Hof- und Staatsarchivba, a ciszlajtán minisztérium jegyzőkönyvei pedig a Verwaltungsarchivba kerültek. Az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvekből kikülönített, közösnek tekinthető minisztertanácsi protokoUumok összehasonlító vizsgálatába bevontam az 1867. évi magyar minisztertanácsi jegyzőkönyveket is. Ezek legtöbbjén Andrássy Gyula miniszterelnök, az ő távollétében néha Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökölt, jó néhányszor azonban maga a király. Sajátos módon, ezeknek, az uralkodó legmagasabb elnöklése alatt tartott minisztertanácsoknak iktatása, az év első felében eltért a többi jegyzőkönyvekétől. Az uralkodó elnökletével tartott minisztertanácsok iktatószáma egymáshoz kapcsolódik, s megbontja a miniszterelnök, vagy helyettese elnökletével tartott ülésjegyzőkönyvek iktatószámainak folytonosságát. Azoknak a minisztertanácsoknak jegyzőkönyveit, amelyeken Ferenc József elnökölt, németül (a többit, természetesen, magyarul) fogalmazták. (A magyar jegyzőkönyvek legtöbbje mellett ott van azok német fordítása.) Az uralkodó elnökletével tartott, magyar minisztertanácsok között van kettő, az 1867. március 21-i (3/K—3/MT. sz.), s az 1867. április 1-i (6/K—6/MT. sz.), amelyen Beust és néhány más, osztrák miniszter, ill. (az utóbbin) csak Beust és Kussevic horvát bán is részt vett. Ezeknek a jegyzőkönyvei, iktatási módjukat nem tekintve, miben sem különböznnek azoktól, a Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött, s hagyományosan közösnek tekintett jegyzőkönyvektől, amelyeknek iktatása az osztrák (xerox-másolatban megküldött) minisztertanácsi jegyzőkönyvek iktatásával volt azonos. E két jegyzőkönyv irattári kezelése is teljesen megegyezett a többi, 1867. évi, magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvével. Mint azokat, ezeket is sokszorosított, magyar feliratú borítólapba (amelynek két változata volt) helyezték. A jegyzőkönyv belső címlapja, természetesen, német nyelvű volt, s ugyanaz a kéz írta, mint magukat a jegyzőkönyveket. Iktatásuk is olyan volt, mint a többi, magyar minisztertanács jegyzőkönyvé, amelyen az uralkodó elnökölt. Ennek ellenére sem tekinthetjük az 1867. március 21-i és április 1-i, említett jegyzőkönyveket magyar minisztertanácsi jegyzőkönyveknek. Nem tekinthetjük elsősorban azért, mert ezeken teljes jogú tagokként vettek részt osztrák miniszterek, a címlapi felsorolás ranglistáján is megelőzvén, minthogy miniszteri kinevezésük korábban kelt, a magyar minisztereket. (A ranglista élén mindkét esetben Beust állott, mint President des Ministerrates.) Az 1867. március 21-i minisztertanácsban a dohányegyedáruságról Andrássy miniszterelnök azt mondotta, hogy a magyar minisztérium is fenn akarja azt tartani. Magyar minisztertanácsi ülésen a magyar miniszterelnök, minden bizonnyal, nem így fogalmazta volna mondanivalóját. A két minisztertanácsi jegyzőkönyv jellegére nézve döntő eligazítást az említett, külső és belső ismérveken túl nem is irattani, hanem iratkezelési apróság ad. Az eredeti jegyzőkönyv-szövegeket annak megállapítása végett tanulmányozván, hogy az utólagos javítások kinek a tollából származnak, feltűnt, hogy e két jegyzőkönyv lapjait fekete—sárga zsinórral fűzték egybe. Fekete—sárga zsinórt 1867-ben egyetlen más esetben sem használtak. Az összes többi protokollum lapjait legtöbbször piros—