Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Komjáthy Miklós: Két ismeretlen „közös” minisztertanácsi jegyzőkönyv : az osztrák-magyar államközösség történetéhez / 273–295. o.
Két ismeretlen „közös" minisztertanácsi jegyzőkönyv 281 ta azokat a paragrafusokat, amelyek a felségsértés és hűtlenség keretébe belefoglalta a Monarchia másik államának, területe, a vele való közjogi kapcsolat elleni izgatást és támadást is. Mocsáry Lajos szerint ezzel „becikkelyezzük az Osztrák—Magyar Monarchia fogalmát". 16 Az ellenzék bírálatában a kiegyezési törvénynek a különállást kiemelő hangja csengett vissza. De, amiképpen az 1848-as sajtótörvény, aképpen a Csemegi-kódexnek ezek a paragrafusai is világosan mutatják, hogy a dualista államberendezést megteremtő, s annak alapjára helyezkedő magyar államférfiak fejében is élt a Habsburgok jogarának országai fölött álló, közös birodalom eszméje. Ugyanígy bontakoztak ki az 1867; december 21-i, osztrák törvény szövegéből, amely, sajátos módon, nem hivatkozott a Pragmatica Sanctiora, a két államrészt (Reichsteile) magában foglaló birodalom körvonalai. 17 IV. Ennek a magyar törvényekben nem statuálódott birodalomnak legfőbb kormányszerve volt a közös (birodalmi) minisztertanács. Jegyzőkönyvei a dualizmus korának igen értékes, gazdag anyagú forrásai. A hagyományos felfogás a kiegyezésben teremtett, közös minisztertanács protokollumai közé sorolja a voltaképpen osztrák császári minisztertanácsnak azokról a konferenciáiról készült jegyzőkönyveit is, amelyeken a designált, ül. a már kinevezett magyar miniszterek is részt vettek. így az 1867. február 14-it, július 31-it, augusztus 30-it, szeptember 15-it és szeptember 19-it. 18 Kérdés, hogy ezek a formailag (így iktatásuk szempontjából is) osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek joggal foglalnak-e helyet a közös minisztertanács protokollumai sorában? Mielőtt továbbmennék fejtegetésemben, ki kell térnem néhány, Bécsben, ill. Budapesten előkerült, olyan 1867-es minisztertanácsi jegyzőkönyvre, amely protokollumok vizsgálata a kérdés tisztázását, valamint a kiegyezéses államközösség korábbi kezdeményekkel való kapcsolatának felderítését elősegíti. Az osztrák császári és a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadására alakult, osztrák és magyar bizottság 1972. októberi, budapesti ülésén az osztrák bizottság elnöke Engel-Jánosi professzor bejelentette, hogy a bécsi Verwaltungsarchivban nemrégiben előkerült néhány, olyan 1867-es minisztertanácsi jegyzőkönyvnek szövege, amelynek eredetije 1927. július 15-én a bécsi Justizpalast felgyújtásakor elégett. A jegyzőkönyvek xeroxmásolatait az osztrák bizottság megküldötte a magyar bizottságnak* hogy azok tanulmányozása alapján maga is megállapíthassa, osztrák, vagy közösnek tekinthető minisztertanácsi protokollumokról van-e szó? Ember Győző, a magyar bizottság elnöke e sorok íróját bízta meg a jegyzőkönyvek tanulmányozásával. Vizsgálódásaim eredményeképpen megállapítottam 19 , hogy a xeroxmásolatban megküldött jegyzőkönyv-szövegek, egyértelműen és kivétel nélkül az osztrák császári 16 Kovács Kálmán: Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában. Jogtörténeti tanulmányok, II. köt. Budapest, 1968. kiváltképpen a 104—105.1. 17 Der österreichisch-ungarische Ausgleich. Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommission. Band 20.) München, 1968. 153.1. 18 E jegyzőkönyvek között érdemi különbség nincs, annak ellenére, hogy időközben, 1867 júniusában a kiegyezés Magyarországon törvényerőre emelkedett. " 1578/1972. OL. sz. akta.
