Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Komjáthy Miklós: Két ismeretlen „közös” minisztertanácsi jegyzőkönyv : az osztrák-magyar államközösség történetéhez / 273–295. o.
280 Komjáthy Miklós értelműen kitűnik, a török veszedelem volt. 13 A perszonálunióban a közös uralkodó személyi azonosságának célja mindig a közös védelem. Magyarország, a már két évszázada fennálló perszonáluniót akkor helyezi szilárd, jogi alapokra, éspedig, egész természetesen, a külső ellenség elleni hathatósabb védelem szükségére hivatkozva, amikor a veszedelem már múlóban volt, de amikorra a védekezés legfontosabb szerve, az állandó hadsereg nemcsak de facto, hanem de iure is közössé vált. Tovább azonban a Pragmatica Sanctio nem lépett. Az 1848-as törvényhozás pedig nem jutott el a magyar királyság és az osztrák császárság viszonyának a bekövetkezett alkotmányos változásokhoz igazításáig. Mindössze a sajtótörvény egy szakasza érintette a sarkalatos kérdést (1848: XVIII. te. 6. §.), kimondván, hogy büntetendő cselekmény,Jia valaki „a sanctio pragmaticánál fogva megállapított, s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat". Az uralkodó, ill. az uralkodóház közösségéből következő, tehát egyértelműen perszonáluniónak minősített államközösséget a törvény büntetőjogi védelemben részesíti. Ez a tény nagy „előrelépést" jelentett a birodalmi gondolat megformálódása terén ahhoz a helyzethez képest, amelyben az uralkodó személyének azonossága semmi jogalappal nem bírt, puszta véletlen volt csupán. 14 Az 1848-as sajtótörvények a magyar királyság és a Habsburg tartományok (1804 óta legalábbis elnevezésében egységes osztrák császárság) uniójának büntetőjogi védelmét célzó rendelkezése arra enged következtetni, hogy a perszonálunióból következő kérdések rendezésére már megvoltak a politikai elképzelések, s e törvénycikk az államjogi rendezés koncepciójának része volt, az unió alapjainak biztosítását szolgálta. Az államjogi kapcsolat koncepciójának az unióban egyesült két állam feletti „felsőbbrendű" állam kialakítására, az államközösség beboltozására azonban nem került sor. A kiegyezési törvény elsődleges célja éppen az unió évszázados elemeinek egybekovácsolása, az államjogi viszony valamennyi részletének szabályozása, az államközösség beboltozása lett volna. Az 1867. XII. te. hosszan hivatkozik — s ez egyik legjellemzőbb vonása — a Pragmatica Sanctiora. 15 Mintegy a Pragmatica Sanctio végrehajtásának, folytatásának, betetőzésének szánták. Az azonban, amiért a Pragmatica Sanctio létrejött és bekerült a magyar törvénytárba, illetőleg aminek logikus továbbfejlesztője lett volna, a magyar királyságnak az oszthatalan birtoklás elvéből folyó, szerves beillesztése egy magasabb államszervezetbe — most sem valósult meg. Jellemző módon, a Pragmatica Sanctiora való hivatkozás első helyen a törvénybeiktatása indoklásának másodlagos elemét, Magyarország közjogi és belkormányzati önállóságát emelte ki, s csak másodsorban a birodalom biztonságát szolgáló közös védelem kötelezettségét. A kiegyezési törvény alaphangja az együttélésben éppen a különállás hangsúlyozása volt. Nem véletlen, hogy a Csemegi-kódex (1878: V. te.) parlamenti vitájában az ellenzék a dualista államberendezésnek, a közös szerveknek büntetőjogi védelmében törvénysértést látott, a magyar alkotmány sérelmének tartotta. Különösen élesen támad13 1723: Praefatio, l.§ „...cervicibus eorundem a longissimo tempore incubantis hostis..." 14 E megállapítással kapcsolatban legyen szabad hivatkoznom a 2. jegyzetben mondottakra. 15 A törvénycikk bevezetésében: „Ő császári és apostoli királyi Felsége ... trónbeszédében ..^felszólítá az országgyűlést, hogy a pragmatica sanctionak, mint kölcsönösen elismert jogalapnak, elveiből kiindulva, gondoskodnék oly módokról, melyeknél fogva mind Magyarország és társországainak a pragmatica sanctio által is biztosított közjogi és belkormányzati önállósága, mind a birodalom biztosságának és együtt maradásának életfeltételei sértetlenül megóvassanak..." A továbbiakban is, nem egy paragrafus ismételten is utal a nevezetes törvényre.
