Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
248 Kállay István fortélyos gondolkodás, az alkalmak gyors kihasználása, a birtokszerzésben mutatkozó telhetetlenség jellemzett. Kevesen tudják róla, hogy Ferdinánd uralkodásának második felében évi 7000—9000 forintot fizetett védelmi célokra. 8 A másik Balassa, Imre erdélyi vajda, János király állandó tanácsosa volt; erdélyi várait az ő szolgálatában vesztette el. A király halála után Majláth Istvánnal megszállta a királyi birtokokat. 9 Testvérét, Jánost, az 1569. évi országgyűlésen János Zsigmondhoz való pártolás vádjával Dobó Istvánnal együtt fogták el. Nagy Iván adatai szerint János egy évvel később a pozsonyi börtön falát megásva megszökött. 10 A család a következő évszázadban is hallatott magáról. Balassa Bálint Hont megye főispánja és korponai kapitány telepítette be a pusztán álló Balassagyarmatot. Ezekben az időkben a Balassák szinte korlátlanul élték nagyúri életüket: gyakran kerültek börtönbe kisebb-nagyobb hatalmaskodásért, vérfertőzésért. 1686-ban egy Balassa részt vett Budavár visszafoglalásában. A Balassa család fénye a XVIII. században sem halványult. Balassa Zsuzsanna 52 000 Ft-ot adott a kassai nemesi könviktusnak; az eberhardi kastélyt — hol már ekkor arany és ezüst papírtapéták voltak — a fényűzés mintájaként emlegették. 11 A család ebben a században három helytartótanácsi tanácsost adott: Pált 1734— 1771, Jánost 1756—1785 és Ferencet 1756—1785 között. Volt olyan időszak (1756— 1771) mikor egyszerre három Balassa is helyet foglalt a helytartótanácsban. A családból legmagasabbra Balassa Ferenc, a XVIII. század második felének vezető politikusa, széles látókörű államférfia emelkedett. Ennek ellenére eddig még életrajzi adatait sem ismertük pontosan. Születését pl. Szinnyei 173l-re teszi. 12 Ezt a dátumot azonban semmi sem támasztja alá, sőt a jelenlegi rendezés során felszínre került iratok ennek ellentmondanak. Az első és legfontosabb Balassa Ferenc 1765-ben sajátkezűleg írt önéletrajza, melyben azt említi, hogy 19 éves korában került a helytartótanácshoz. 13 1807. április 3-án azzal a megjegyzéssel gratuláltak születésnapján, hogy az elmúlt évben volt 70 éves. 14 1807. augusztus 30-án Kékkőn bekövetkezett halálakor pedig Balassa Sándor azt jelentette, hogy életének 72. évében halt meg. 15 Mindhárom adat egyértelműen arra utal tehát, hogy nem 1731-ben, hanem 1736-ban született. A kiemelkedő tehetségű fiatalember iskoláit a bécsi Theresianumban végezte. 14 éves korában már könyvet írt, mely 1754. évi megjelenése után Európa-szerte ismert lett. 16 Balassa Ferenc közéleti pályafutása 1756-ban kezdődött, mikor kamarási rangot kapott. Ezt követően egymás után nyerte el a magasabbnál magasabb hivatalokat, befutva a XVIII. század második felének egyik legragyogóbb pályáját. 1756—1785 között helytartótanácsi tanácsos, 1758-ban brünni katonai élelmezési biztos, 1762—1785 között Szerem megye főispánja, 1763—1764-ben szlavóniai egészségügyi biztos, 1765-ben az úrbéri bizottság tagja. 1769—1782 között a tartományi biztosság igazgatója, 1769-től titkos tanácsos, 1770—1771-ben vízi szállításügyi biz8 Uo. III. 215. 8 Uo. III. 77, 41, 296. 10 Nagy Iván i. m. I. 121. 11 Hómon—Szekfű i. m. IV. 382, 405. 12 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, 1891. 393. 13 20. tétel. A továbbiakban megadott tételszámok mind a P 1765. sz. fondból valók. 14 22. tétel, No. 8201. 16 21. tétel, No 441. 16 Casulae Sancti Stephani regis Hungáriáé vera imago et expositio (Viennae 1754).
