Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
Balassa Ferenc iratai 249' tos, 1772-től gróf, 1777—1785 között pozsonyi kerületi főigazgató, 1779-ben királyi biztos Fiumében, a következő évben Károlyvárosban, 1782—1785-ben a tartományi biztosság főigazgatója, 1783—1785 között kamarai elnök, koronaőr, kincstartó. 1785-ben nevezte ki az uralkodó horvát bánná, főkapitánnyá és a zágrábi kerület főbiztosává. 1791—1792-ben illír udvari kancellár, 1792—1793 között a galíciai udvari bizottság elnöke. 1798-ig Bécsben és Pozsonyban, attól kezdve birtokain, Kékkőn és Eberhardon élt. Igen jelentős, 87 csomónyi irat maradt fenn utána, melyeket a rendezés során közéleti funkciói és tevékenysége szerint csoportosítottunk. Az iratok alábbi ismertetése az ennek megfelelő időrendben történik. 1. Szerem megyei főispán. (1. tétel) Balassa Ferenc főispáni kinevezését időben megelőzte ugyan helytartótanácsi tanácsosi kinevezése, közéleti pályafutását azonban tulajdonképpen Szerem megyében kezdte. A főispáni iratok természetszerűleg elsősorban a megyére vonatkoznak. Ilyenek a közgyűlési jegyzőkönyvek fogalmazványai, levelező könyv 1762—1763-ból, tisztújítási iratok, a megyei háziszámadással kapcsolatos észrevételek, jelentés 1774-ből Mária Terézia főispáni utasításának végrehajtásáról, illetve a ludimagisterek és iskolák táblázata ugyanabból az évből. A mezőgazdasági termelést érintik az 1771. évi selyemgubó kimutatások, a következő évi közgyűlési bizottsági jelentés a mocsarak lecsapolásáról és az erdővédelemről, valamint a dátum nélküli megyei erdővédelmi rendtartás. A megyei iratok közé tartoznak a bírósági vizsgálati jegyzőkönyvek, az illoki uradalom jobbágyai panaszainak kivizsgálása (1766), illetve az ezt követő úrbéri per. Az 1772. évi jegyzék szerint a megyei börtönben 16 rabot tartottak fogva, legtöbbet lopás és passus nélküli csavargás miatt. A bírósági iratok között van Pejachevich Károly gróf és a diakovári püspök közti határügy, valamint a gróf sérelmei a megyei szolgabíró ténykedésével kapcsolatban. Igen jelentősek a Szerem megye betelepítésével foglalkozó iratok. 1771-ben jelentett pl. a főszolgabíró a vukovári járás üres házairól (a megyében összesen 10 675 ilyén ház volt), 1773—1774-ből származik egy tabella inpopulationis. Sokat foglalkozott Balassa Ferenc főispán úrbéri ügyekkel; nyilvánvaló innen származhatott későbbi érdeklődése és tapasztalatai az úrbérrendezés iránt. 1756-ból való a Szerem megyei jobbágyok helységenkénti összeírása, 1759—1760-ból egy adóösszeírás, de találunk több úrbéri elszámolást is. A többi megyéhez hasonlóan Szeremnek is gyakori panaszai voltak a katonasággal kapcsolatban. 1766-ban külön bizottság vizsgálta ki a megyének a megelőző országgyűlésen beadott ilyen természetű panaszát. Balassa Ferenc egyik, Szerem megyével kapcsolatos, utolsó ténykedése volt, hogy 1783. augusztus 9-én a helytartótanácsban előadta a megye kaszámyaépítés miatti panaszát. 17 2. Szlavóniai egészségügyi biztos (3. tétel). Az 1763—1764. évi szlavóniai pestisjárvánnyal kapcsolatos biztosi teendők ellátásával az uralkodó 1763. május '25-én bízta meg Balassa Ferencet, beiktatása június 30-án volt. A beiktatáson a szlavóniai megyék tisztikara és az egyházi méltóságok voltak jelen. Első feladata az egészségügyi kordon felállítása volt. A legtöbb megye a kordon ellen volt, végül is 20 000 katonát kellett kivezényelni ebből a célból. Az iratok között megtalálható a pestis—linea részletes leírása (állomások, őrség létszáma stb). Balassa 1763. június 28—december 14 között biztosi működéséről, a beérkező jelentésekről, jegyző- és levelezőkönyvet vezetett. A jelentések arról szóltak, hogy Boszniában („Banjaluka félig kihalt") és Dalmáciában is erősen dühöng a járvány. 1763 őszén Balassa engedélyezte a bánáti 17 22. tétel, No 8763.
