Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt (1697—1704) 231 olyan parancsokat kaptak, amelyeket a kancellária a haditanács, a főhadbiztosság és a bécsi udvari kamara kívánságára közvetített feléjük. A leküldött parancsok kancelláriai fogalmazványaiban mindennapos az „ad intimationem consilii bellid", vagy „ad intimationem camerae aulicae" formula, de megtalálható olykor más bécsi kormányszék (Hofstelle, minisztérium) neve is. Ez a tényleges helyzet az országos , biztosok távozása után, a három bizottság megalakulásakor sem váltózott, csak más formát öltött. A bizottságok felettes hatóságává az ugyancsak 1697 decemberében szervezett bécsi Ministerialis Deputatiot tették. Benne a haditanács, a főhadbiztosság, a bécsi udvari kamara és az udvari kancelláriák elnökei foglaltak helyet, 97 köztük Kolíonics Lipót esztergomi érsek, magyar főkancellár, aki a Deputatioban elsősorban a három bizottság ügyeivel foglalkozott. 98 A Deputatio és a bizottságok a magyar kancellárián keresztül érintkeztek egymással, utóbbi kapta meg a Deputatio „conclusum"-nak nevezett határozatait, Kolíonics érsek aláírásával, amelyeket azután megfelelő formában mint kancelláriai kiadványokat küldött le a bizottságokhoz. A bizottságok ugyanezen az úton keresték meg a Deputatiot. Ez volt a szabály, előfordult azonban, hogy egyenesen Kolíonics érseknek írtak, aki a magyarországi adó kérdésében hozzájuk közelebb állt, mint a Deputatio többi tagja, a lehetőség szerint támogatta a bizottságok munkáját és gondoskodott fennmaradásukról, amikor létüket veszély fenyegette. Olykor fel kellett kérnie a bizottságokat, hogy felirataikat ne személy szerint neki címezzék, hanem a Deputationak. 99 A Deputatio ülésein megtárgyalták a három bizottság felterjesztéseit, meghozták a határozatot, s egyéb közlendőikkel, utasításaikkal együtt átküldték a magyar kancelláriának, letisztázva, hogy a kancellária ennek felhasználásával készíthesse eí saját kiadványát. Minden egyes határozat külön ívre került, s ezeket Kolíonics Lipót írta alá. 1698 áprilisában, távollétében néhány alkalommal Kinsky Ferenc Ulrik cseh kancellár helyettesítette. A Deputatio iratanyaga teljes egészében nem áll rendelkezésünkre, de a meglevő iratokból is nyilvánvaló, hogy alaposan, apró részletekig is lemenőén foglalkozott a bizottságok keretében intézett ügyekkel. Ismét megállapítható, hogy a magyar rendi hivatalok, amilyenek a bizottságok is voltak, önálló hatáskört és intézkedési jogot nem kaptak, hanem — felhasználva a Bécs és a rendek között fennálló kényszerű kompromisszumot — több áttétellel fűzték rá ezeket a Habsburg birodalom államgépezetére. A három országos biztos — három rendi gondolkodású magyar nagybirtokos arisztokrata — saját maga mellett biztosi hivatalt nem szervezhetett, a három bizottságnak is csak előkészítő tárgyalásaira kapott meghívást, a megalakult bizottságokba egyikük sem került be. A bizottságok pedig rendi szervek voltak ugyan, de szoros kapcsolatban álltak a területileg illetékes kamarával, mindegyik mellett ott volt a haditanácsot képviselő tábornok, a főhadbiztosság részéről pedig egy-egy kerületi főhadbiztos, s a kerületi hadipénztár prefektusa, ha nem is volt felettese a rendi pénztárosnak, igényelhette az általa beszedett készpénzt, amelynek felhasználásáról a bizottságok rendi vezetőinek és ülnökeinek más elgondolásuk volt. A bizottságokon belül kb. három évi működés után nyílt ellentétbe kerültek „rendiek és királyiak", a bizott97 Vö.: Fellner, Thomas —Kretschmayr, Heinrich: Die österreichische Zentralverwaltung. I. Abt. 1. Band, Wien, 1907,60—62.1., és I. Abt. 2. Band, 24—38.1., I. Lipót instrukciója a „Deputation des Status publico-oeconomico-militaris" részére 1697. december 10-én (37. B. sz. iratközlés).—Ember Győző: UMKT 73. 1. 98 A Deputatio iratait l:. Orsz. Levéltár, Magyar kancelláriai levéltár: Conclusa deputationsi ministerialis (A 4). (A továbbiakban: Min. Dep.). 99 CSubd. Pos. leirat — Gyakran maguk a megyék is, bizottságuk megkerülésével, közvetlen kapcsolatot kerestek a Deputatióval. Holub Józsefi, m. 74—75.1. (Budai Bizottság és Tolna megye.)
