Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadság

harc előtt (1697—1704) 225 A király azt kívánta, hogy a konferencián a megyék képviselői is ott legyenek.

61 Az udvar, mielőtt az adó felosztására kerülhetett volna sor, célul tűzte ki, hogy 4 000 000 forint kivetését fogadtatja el a megjelentekkel.

62 Ennek elvi megalapozásául vonta bele a tárgyalásokba a pozsonyi bizottság fent említett javaslatait, kiegészítve saját kívánalmaival. November 11-én a pozsonyi bizottságot mint amelyhez adópanaszok ügyében fordulni lehet, egy királyi leirat már hamarosan működésbe lépő szervként említi.

63 A rendek kifogásolták, hogy képviselőiket egyes megbeszélésekre nem hívjak meg, s a nádor mint mediator 1697. november 12-én a király elé terjesztette sérelmüket: fontos adóügyi konferenciák folynak róluk-nélkülük, az ország columnáinak részvétele nélkül, akiknek véleményét pedig a régebbi miniszterek hasonló esetben kikérték.

64 Ilyen előzmények után látott napvilágot az a királyi resolutio, amelyet a nádor és a rendek június 17-i felterjesztésükben kértek, a pozsonyi bizottság állandóvá tétele érdekében. 1697 végén megalakult a pozsonyi bizottság és felettes szerve, a bécsi Ministerialis Deputatio. Erről 1697. december 16-án a magyar kancellária értesítette az ország megyéit, amikor szétküldte az új katonai évre szóló regulamentumot; ehhez mellékelte a két szerv létesítéséről szóló királyi oklevelet. A királyi oklevél szerint a bizottságra és a Deputatiora azért van szükség, hogy a panaszosoknak legyen hova fordulniuk a regulamentum ellenére előforduló katonai kihágások esetén. De már az eddig ismertetett előzményekből is látható, hogy távolról sem csak ez, hanem az adóügy új alapokra fektetése volt az udvar célja. A legfelsőbb indokolás szerint hasonló panaszok elintézésére: „...ad has superandas et complanandas certam commissionem seu dicasterium tum in libera ac regia civitate nostra Posoniensi, cum etiam hic Viennae ad augustam aulám nostram e propriis ministris nostris benigne ordinavimus deputationem", ahova az országlakók a téli kvártéllyal kapcsolatos sérelmek ügyében orvoslásért folyamodhatnak.

65 1697. december 22-én a király a nádornak is tudomására hozta a két szerv megalakulását, ugyanazzal az indokolással: „...certam in libera ac regia civitate Posoniensi commissionem, prout et hic Viennae etiam ex ministerio nostro deputationem instituendas et celebrandas, quo ipsis regnicolis continuus recursus pateat...resolvimus et ordinavimus"

66 60 1697. október 13. Bécs, királyi parancs Zichy Ádámhoz. Conc. exp. Október hó, No. 45. — 1697. december 9. Bécs, hasonló értelmű kancelláriai leirat Zichy Ádámhoz és Bercsényi Miklóshoz. Conc. exp. December hó, No. 74. — A parancsok ismétlődése is jelzi, hogy nem tudtak eleget tenni a kívánalmaknak. 61 1697. szeptember 28., a kancellária levele a nádorhoz. Pál nádor iratai, (N 8). Lad. 54. Fase. 6. No. 9. 62 Az ország köztörténetéből is ismert tény. L. pl.: 1697. október 12, gr. Kéry Ferenc kancelláriai első tanácsos levele Batthyány Ádám horvát bánhoz. 63 Eszerint az adóval méltánytalanul túlterheltek „ad commissionem Posoniensem" panaszkodhatnak s kérhetnek orvoslást. Pál nádor iratai (N 8). Lad. 46. Fase. 8. No. 6. 64 Említi Schwarzenberg, Montecuccoli, Nostiz, Hocher és Sinelli Imre bécsi püspök nevét. Pál nádor iratai (N 8). Lad. 47. Proth. 3., 202—209.1., 3. pont. — A tényleges helyzet azonban az volt, hogy az említett miniszterekkel az 1670-es években állandó harcban álltak. L.: Benczédi László idézett kéziratát. " Conc. exp. December hó, No. 7. Kiemelés tőlem. 68 Pál nádor iratai (N 8). Lad. 46. Fase. 4. No. 143. — L. a 97. sz.' jegyzetet is. — Kiemelés tőlem. 15 Levéltári Közlemények