Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
226 Iványi Emma A nádor kövessen el minden tőle telhetőt a pozsonyi bizottság hatásos működése érdekében. * A három bizottság Ahogyan 1696-ban három országos biztost választottak, egyet-egyet minden országrészbe, úgy a pozsonyi bizottság állandósítása után azonnal feltűnik a budai és a kassai bizottság is. 1697. december 31-én Kollonics Lipót, a Ministerialis Deputatio nevében bejelenti, hogy a pozsonyi bizottság mintájára Budán és Kassán egy-egy hasonló jellegű,bizottság alakul (s a haditanács óhajára majd Szlavóniában is, ami azonban nem jött létre). 67 1698. január 7-én pedig a királynak újabb határozatát küldték le az ország megyéihez. Ebben a.király, ugyancsak a katonai kihágásokra hivatkozva, közli, hogy a bécsi Ministerialis Deputatio mellett 1697 végén három bizottság alakult Magyarországon, a pozsonyi, a budai és a kassai; tervezik még egy szlavóniai és egy Eszékkel szomszédos bizottság felállítását is. 68 A rendek később, mint látni fogjuk, még több helyen kértek hasonló bizottságokat, eredmény nélkül. Területi beosztás A Ministerialis Deputatio fent említett december 31-i leiratában úgy rendelkezett, hogy a magyar kancellária határozza meg, melyik kerülethez mely megyék fognak tartozni. 69 Első, amit ezzel kapcsolatban megállapíthatunk, hogy a török kiűzése előtti korszakból ismert országrészek (a dunáninneni, dunántúli rész és Felsőmagyarország) csak részben esnek egybe az újonnan szervezett kerületekkel, amelyekben már a töröktől visszafoglalt megyék egy része is helyet kapott. A Duna és a Tisza már nem volt határvonal két-két országrész között. Az egyes bizottságokhoz tartozó új kerületek északtól délre húzódó sávok formájában jelennek meg. Második megállapításunk az, hogy a végleges területi beosztás olyan viták közepette jött létre, amelyekben a rendeknek lényeges engedményeket kellett tenniük a töröktől visszafoglalt országrészek és megyék ügyében. 1698-ból a területi beosztással kapcsolatban két jegyzék áll rendelkezésünkre. Az első a rendek kívánsága szerint készült 1698 őszén 70 , s benne van, a pozsonyi bizottság fennhatósága alatt, egy erdélyi, egy horvát, egy eszéki kerület (Horvátország és Szlavónia), egy szörényi kerület és egy temesi kerület. Köztudomású, hogy ezek a részek később is bécsi fennhatóság alatt maradtak. A második jegyzék egy 1698. december 28-i királyi leiratban található. 71 Ebben a fenti kerületek már nincsenek benne, s nincs benne az ugyancsak kért váradi kerület sem, amely nagyrészt a Részek megyéit egyesítette volna a rendek elgondolása szerint. Ezek a megyék a kassai bizottsághoz kerültek. A területi beosz67 CSubd. Pos. Kollonics leirata. 68 Uo. 69 Uo. 1697. december 31. 70 L. a Függeléket. — A javasolt területi beosztás Pál nádor iratai (N 8). Lad. 47. Proth. 3. 451—452. lapon van. 71 CSubd. Pos. királyi leirat.
