Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rá kóczi szabadságharc előtt (16 97—1704) 223 által is elavultnak minősített 1647-es adóalap ideiglenes fenntartása mellett. Űj országos összeírás azután, bár többször is hozzáfogtak, 1715-ig nem készült. Ugyanakkor szervezés alatt állt egy új magyar rendi bizottság, hogy a megfelelő adóalap hiányából és a hadseregnek már ismert és továbbra is várható követeléseiből feltétlenül felmerülő panaszokat elintézze.' A Pozsonyi Bizottság körvonalai a június 14-i jelentésben Az új bizottság a jelentésben azzal a kérdéssel kapcsolatban merült fel, hogy hova fordulhatnak majd túlterhelésből eredő panaszaikkal az ország megyéi, városai és a magánszemélyek. A jelentésben erre az a válasz, hogy ha a panaszos megye, akkor az új commissióhoz fordulhat. Arra kérték ugyanis a királyt, hogy az együtt ülő pozsonyi commissio tovább folytathassa munkáját, közigazgatási téren megfelelő hatáskörrel felruházva, oldalán a haditanács és a főhadbiztosság egy-egy képviselőjével. 54 A megye kérésére azután, a panasz és az ügy jellege szerint és a panaszos költségére a bizottság saját kebeléből, az ott képviselt négy rendből biztosokat (commissarii) küld ki. A helyszínen végzett nyomozás alapján a sértett fél elégtételt kap. Magánszemélyek először megyéjükhöz fordulhatnak, s ha az nem orvosolja a panaszt, felkereshetik a bizottságot. Ezen az úton lesz majd biztosítható a katonai fegyelem megtartása. Ilyen formában esik szó a jelentésben egyelőre csak a pozsonyi állandó bizottság létrehozásáról. A tervezett bizottság felépítése (a négy rend képviselői, mellettük haditanácsi és hadbiztossági küldött) ugyancsak rendi jellegű, kicsinyített mása a rendi országgyűlésnek. Ismeretes, hogy a nádor és a rendek az Einrichtungswerk készülése idején, 1688-ban hasonló összetételű „gubernium et tribunal" nevű magyar szerv felállítását kérték, Pozsony vagy Buda székhellyel, azonban sokkal tágabb kormányzati és igazságszolgáltatási hatáskörrel. 55 Az 1697-ben végül is megalakult pozsonyi bizottság nem ezzel volt azonos, csak a katonaellátás és az ezzel kapcsolatos adóügy szervezésére hozták létre. Az adóügy azonban, amint a pozsonyi és a többi bizottság tényleges működése mutatja, mélyen ágyazódott a társadalom szervezetébe, sok látszólag nem adó-vonatkozású kérdést érintve. Belevették a jelentésbe a magyar rendiség állandó, s általában legalább forma szerint teljesített kívánságát is, azt, hogy az általuk intézendő ügyekre választ, utasítást a magyar kancellárián keresztül kapjanak, ugyanúgy, ahogyan a birodalom más országaiban és tartományaiban szokás. 56 A bizottság fennállásának időtartamát nem határozták meg. A jelentés megismétli azt az állandóan felmerült rendi óhajt, hogy, a királynak József megkoronázásakor, 1687-ben, s azóta is többször tett ígérete szerint az adózás és katonaellátás jelen54 „Quippe praetensive iniurata aut ultra vires aggravata pars, si comitatus, ad modernam commissionem, quam omnino ulterius in suo cursu, penes unum ex consilio bellico et alterum ex commisariatu aeque bellico delegandum relinquendam, ac hie Posonii cum congrua authoritate et facultate in bellicis et politicis continuendam, humillime opinione nostra iudicaremus, immo eatenus maiestati vestrae sacratissimae demisissime supplicamus, recursum suum habere posset. 55 Iványi Emma: EPésMR. passim. — A rendi képviselőkön kívül abban is számítottak haditanácsi, főhadbiztossági, kamarai, általában a bécsi központosító törekvéseket támogató küldöttek részvételére. Uo. 149.1. 56 „...effectuatio... per solam cancellariam sacratissimae maiestatis vestrae Hungaricam aulicam, ad instar aliorum regnorum et provinciarum, expediatur."
