Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
212 IványiEmma közül a budai bizottságnak 1698. évi tevékenységéről számol be, s azt meghatározott feladatok elvégzésére kiküldött országos bizottságnak tekinti. 3 Negyven évvel később a Buda város adóügyeit elemző Nagy István újabb levéltári anyaghoz nyúl, s a Fővárosi Levéltár anyagában már megtalálja azokat az 1697. és 1702. évi királyi parancsokat, amelyek alapján megállapíthatta a fenti három bizottság létezését, alakulásának, átszervezésének idejét, s a megalakulás célját. Tanulmányában felsorolja a budai bizottság fennhatósága alá tartozó megyék egy részét és ismerteti a bizottságnak Budával kapcsolatos néhány intézkedését. 4 Feladata nem a bizottság jellegének vizsgálata volt, hanem Budára vonatkozó adóügyi intézkedéseinek értékelése. Esterházy Pál nádor adóügyi tevékenységének kutatása közben sikerült megtalálnom, a nádori és a kamarai levéltárban, a három bizottság működése során keletkezett iratoknak, jegyzőkönyveknek viszonylag csekély töredékét. A teljes anyag a most meglevőnek sokszorosa lehetett. De a most rendelkezésre álló iratok is elegendők a bizottságok működésének ismertetéséhez. Ezzel párhuzamosan azt is feladatomnak tekintem, hogy az 1696-ban létesült országos biztosság és az 1723-ban szervezett Comissariatus Provinciális közé — amelyekről 1934-ben legelőször Ember Győző írt tanulmányt — beiktassam a fent említett három hasonló jellegű bizottságot.* A három bizottság rendkívüli idők rendkívüli intézménye volt, s a bécsi központosító abszolutizmus és a magyar rendek közötti kompromisszum eredményeképpen jött létre 1697 közepén, a magyarországi adóügy (res contributionalis) és az ezzel kapcsolatos hadseregellátás új alapokra helyezése, remélt megoldása érdekében. Az 1683-ban kezdődött visszafoglaló háborúk alatt az egyre súlyosbodó adóterhek, nagy létszámú hadseregnek az országban való állandó jelenléte, s az ezzel kapcsolatos katonai kihágások anarchikus helyzetet idéztek elő, végsőkig élezték a korszak gazdasági, társadalmi problémáit. Az új bizottságok azonban, amint látni fogjuk, ezeken nem segítettek, nem segíthettek. Alapvető átalakulás, mélyreható reformok, a kereskedelem, ipar megindítása, fejlesztése nélkül a három bizottság csak olyan lehetett, mint egy avitt kép új kerete. Mégis meg kell ismernünk kialakulásuk történetét, szervezetüket, működésüket, mert ez jelentősen hozzájárul az ország új berendezésének, s a XVIII. századi reformtörekvéseknek megértéséhez. A történetkutatás számára nem a bizottságok eredményei fontosak, hanem egyelőre csak töredékesen feltárt irataik, a belőlük kibontakozó századvégi és századfordulós korkép. Már az 1700-ban benyújtott Patacsics-féle tervezetet is másként értékeljük, ha számításba vesszük, hogy szerzője a három bizottság működését közelről és jól ismerte, mi3 Többek között ezt írja róla: „1698-ban országos bizottmány járt Budán, mely az élelmiszerárak megállapításával is foglalkozott." (Kiemelés tőlem.) 4 Nagy István: Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákóczi szabadságharcig. Tanulmányok Budapest múltjából, Bp., 1956., XI. k., 55—59. 1. * Kéziratom leadása (1973 november) után kb. fél évvel, 1974. első felében, megjelent a „Tanulmányok Tolna megye történetéből V." c. kötet (Szekszárd, 1974), amely nyomdatechnikai okokból korábban került a nyilvánosság elé, mint a Levéltári Közlemények jelen száma. A Tanulmányoknak ez a kötete közli néhai Holub József professzornak „Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686—1703-ig" c. tanulmányát (5—124. 1.), amely, bibliográfiai adatai szerjnt, kb. az 1940-es évek elején készült. Holub József ismerte a három bizottságot, és felettes hatóságát, a bécsi Ministerialis Deputatiót (1. 73—77. 1.), feladata azonban nem ezek kialakulásának, rendeltetésének és működésének országos viszonylatban való ábrázolása volt. Az 1697—1703 közötti időből elsősorban Tolna megye és a Budai Bizottság kapcsolatára, együttműködésére nézve szolgáltat értékes anyagot, kiaknázva ebben a vonatkozásban Tolna megye jegyzőkönyveit és egyéb iratait is.
