Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

A POZSONYI, A BUDAI ÉS A KASSAI BIZOTTSÁG A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC ELŐTT (1697—1704) A magyarországi adóügy történetének teljes feltárása történetkutatásunknak még megoldásra váró feladatai közé tartozik. A kérdést több oldalról is meg kell közelítenünk. Az adózás elvi alapjának, az egyes korszakok gazdasági-társadalmi hátterének vizsgálata mellett 1 szükség van azoknak az intézményeknek, hivataloknak, szerveknek tanulmányozására is, amelyek az államszervezeten belül rendeltetéssze­rűen foglalkoztak az adó összegének megállapításával, kivetésével, szétosztásával és behajtásával. Ezek közé tartozik a XVII— XVIII. század fordulóján létrehozott há­rom bizottság, amelyeket, amint alább látni fogjuk, a magyar rendek eredetileg szé­lesebb körű kormányzati és igazságszolgáltatási hatáskörrel felruházott intézmények­nek szántak. Esterházy Pál nádorságával (1681—1713) kapcsolatos kutatómunkám során vilá­gosodott meg előttem a pozsonyi, a budai és a kassai bizottság szerepe. Hivatalos elnevezésük „subdelegata commissio Posoniensis, Budensis, Cassoviensis" volt, felet­tes hatóságuk pedig a bécsi Ministerialis Deputatio. Ezeket a bizottságokat múlt- és jelenszázadi történetíróink közül többen emlí­tik, saját témájukkal kapcsolatban, de csak úgy, mint az akkori Magyarországon sűrűn létesült bizottságok egyikét, anélkül, hogy jelentőségükre, az ország közigaz­gatásában elfoglalt helyükre, több éves folyamatos működésükre felfigyeltek volna. Lelkiismeretes forrásközlők, akik anyagukat bő jegyzetapparátussal látták el, észre­vétel nélkül hagyták a szövegükben fel-feltűnő három bizottság nevét. Nem tehettek mást, mert intézmény történeti részletkutatás nélkül a három bizottság elsikkad a lépten-nyomon megjelenő, hosszabb-rövidebb időre, egy-egy feladat megoldására alakult, az elnök nevét viselő vagy névtelen egyéb bizottságok (commissiok) töme­gében. Ismeretes, hogy a korszak közigazgatását nagy mértékben jellemezte a bizott­sági keretekben történő ügyintézés. A rendek tiltakozása csak a bécsi érdekeket képviselő bizottságok ellen irányult, saját intézményeikhez, így a fenti három bizott­sághoz is, ragaszkodtak, s fennmaradásukat kívánták. A régebbi irodalomból ki kell emelnünk — Ember Győzőnek a biztosi intézmény­nyel kapcsolatos alapvető kutatásai mellett, amelyekről később lesz szó —, Budapest főváros története egyik neves kutatójának, Gárdonyi Albertnek. „Buda város közigaz­gatása a XVII. század végén" című tanulmányát. 2 Ebben a fenti három bizottság 1 Korszakunkra vonatkozólag 1. R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a ma­gyarországi jobbágyság a XVII—XVIII. század fordulóján. Századok, 1965, 689—718. A hazai és külföldi kutatások eredményeit mérlegelő, levéltári kutatásokkal kiegészített alapvető tanulmány. (A továbbiakban: R. Várkonyi Ágnes: H. absz.). 3 Századok, Bp. 1916, 477—502. és 585—619. 1. 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom