Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.
SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGA (1919—1929) Székesfehérvár thj. város — még a 20. sz. első felében is — a magyar vidéki városfejlődés jellegzetes jegyeit viseli magán. Évszázadok óta regionális igazgatási, egyházi, rendészeti, katonai és kulturális centrum. 1 Gazdasági vonzáskörzete KeletDunántúl területére terjedt ki. Lakossága mérsékelten emelkedik jelen század elejétől: 1900-ban 32 167, 1920-ban 39 109, 1930-ban 40 714 és 1941-ben 47 968 fő volt. 2 A természetes szaporodás mellett nagy arányú a bevándorlás, de a főváros elszívó hatása is igen erős. Nemzetiségi problémák már nincsenek. A török uralonj alatt és után telepített szerbek a 19. sz. végéig, a 18. sz. közepéig érkezeit német ajkúak pedig 100 év alatt asszimilálódtak. 1941-ben a lakosság 98,5%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát. 3 A 19. sz. első harmada óta a katolikus lakosság közé protestánsok, izraeliták költöztek. A pravoszláv szerbek többsége katolikus lett. Az izraelita vallásúak főleg kereskedők: 1930-ban a város lakosságának 6%-át alkotják, jórészük a Belvárosban él. Itt a lakosság 24%-át teszik ki. 4 A város társadalmi, gazdasági szerkezete a két világháború közötti időben észrevehetően nem változott. Iparát, kereskedelmét, s mezőgazdságát egyaránt a kisüzemek döntő fölénye jellemzi. 1930-ban ipari foglalkozású a lakosság 33% -a, a közlekedésben 9, a kereskedelemben 8 % -ot kötnek le a városi műhelyek. 5 Az ipari struktúrát azonban a harmincas évek közepétől alapjában változtatták meg. Ez azonban már nem érinti témánkat, így a kérdést nem tárgyaljuk. 6 A város foglalkozási struktúrájában előkelő helyet foglal el a földművelés. Ehhez a lakosság 18%-a tartozik. Véleményünk szerint azonban a statisztika csak a kisgazdatársadalmat sorolta ide, míg a főleg mezőgazdaságból élő, elég nagy számú agrárproletár réteget, amely hol az iparban, hol a mezőgazdaságban vagy a közlekedésben, a városi szolgáltatásban nyert elhelyezkedést, egyértelműen az ipari dolgozók soraiba tette. A kisbirtokos elemek nagy súlyt képviselnek a város társadalmában. Nélkülük 1 Fejér vármegye és Székesfehérvár sz. kir. város általános ismertetője és címtára az 1931— 1932. évre. I— II. k. Főszerkesztő: F. Szabó Géza. Budapest 1932. (A továbbiakban: Törvényhatósági címtár 1931—1932. évre.) 31—38; és 46—47. old. 2 KSH. 1960. évi népszámlálás. 3. b. Fejér megye személyi és családi adatai. (Budapest, 1961.) 41. old. 3 KSH. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1941. (Budapest, 1943.) 9. old. 4 Az idevonatkozó adatokat a szerző: Fejér vármegye politikai története az ellenforradalmi rendszer idején 1919—1944. c. kéziratos tanulmányából vette.) A továbbiakban Fejér megye politikai története, kézirat) 20. old. 6 Magyar városok és vármegyék monográfiája, XXII. k. Fejér vármegye. Szerkesztették: Schneider Miklós és Juhász Viktor (Budapest, 1937 (271—283. old.) A továbbiakban: Monográfia» XXII.) 6 Fejér megye politikai története, kézirat, 543—550. old. 11*
