Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.
42 Bakács István vették számba (habár súlypontilag a Mohács előtti okeveleket és a Rákóczi-kori iratokat) — amelyek 1876 és 1934 között a Múzeumi Levéltár őrizetébe kerültek. Egyébként a beszámolók alapján, a családi levéltárak sorát jelentősen kiegészítve, 1891-ben Franz Zimmermann közreadta a magyarországi levéltárak jegyzékét. 43 Ezenfelül a Magyar Könyvszemle a Múzeumi Levéltár jelentősebb gyarapodásairól rendszeresen közölt ismertetést, 1927-től kezdve pedig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság folyóirata, a Turul is. 44 Ám sem a növedéki, sem a letéti naplók, sem ezek a beszámolók közelebbi adatokat nem nyújtottak az egyes iratok tartalmára'vonatkozólag, révükön a kutató nem jutott közelebb témája forrásanyagához s nem mentesült az alól, hogy az évrendezett iratok százait-ezreit ne kelljen átnézni a megfelelő iratok kikeresése céljából. Szekfű Gyula már közel egy évtizeddel korábban sürgette, hogy a családi levéltárakhoz „egy summarius tartalomjegyzék" készíttessék 45 , s maga Sulica is rámutatott, hogy az iratok rendezésénél és feldolgozásánál alkalmazott módszer primitív és sok kívánnivalót hagy hátra. 46 Az Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak és letétek Említettük, hogy az 1934. VIII. te. indoklása hangsúlyozta a Múzeumi Levéltár és az Országos Levéltár több vonatkozásban azonos gyűjtési körét, ezért vizsgálnunk kell, hogy miként kezelte az Országos Levéltár a családi levéltárakból származó őrzésébe került iratokat. Ugyanis az Országos Levéltár az 1723. 45. te. alapján — amely lehetővé tette, hogy az ország levéltára magánosoktól is átvehet megőrzésbe iratokat — szintén őrzött családi fondókat, ezenfelül ajándék és vásárlás útján is birtokába kerültek iratok. E kétféle módon őrizetébe került iratok kezelésében éppen úgy kétféleképpen jártak el, mint a Múzeumi Levéltárban. Ezenfelüla letétként átvett fondók között különbséget tettek a nagyobb és a kisebb terjedelműek között anélkül, hogy a „nagyobb" és a „kisebb" közötti határ határozottan megvonható lenne. Az egy vagy pár darabból álló letétek azonban minden esetben a Ladula RRR jelzet alatt a beérkezés rendjében sorszámoztattak. A régi országos levéltár (az Archívum Regni) iratanyagát ugyanis betűkkel jelölt ladulákba csoportosította, s mivel az Archívum Regni rendezése során 1790-ben a Ladula QQQ 43 Ueber Archive in Ungarn, Archiv d. Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt. Bd. XXIII (1891) 617—746. 1. 44 Itt kell rámutatnunk arra, hogy a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot Fejérpataky László hozta létre 1883-ban s a Társulat és a Múzeumi Levéltár között kezdettől fogva szoros együttműködés és kölcsönhatás érvényesült; a Társulat székhelye valójában a Múzeumi Levéltár volt. A Levéltárnak a Várba való felköltözése tette azután indokolttá, hogy a Turul hasábjain részletesen beszámoljanak az iratgyarapodásról. (Turul 1927, 28. 1.) — Egyébként az 1927—1929. évfolyamban a beszámoló a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára Levéltári Értesítő, 1930—1934-ben Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya Hivatalos Értesítő cím alatt történt. 1935-től Hivatalos Értesítő a M. Kir. Országos Levéltár gyarapodásáról cím alatt valójában a régi Múzeumi Levéltár gyűjtőkörébe tartozó iratanyag gyarapodásáról számoltak be. 45 Szekfű Gyula: Levéltárak. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyarv Zoltán. Budapest, 1927. 336. 1. 46 Sulica i. m. 24.1. — Mint érdekességet említjük meg, hogy amikor Vadász Pál 1921-ben azt javasolta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, hogy a múzeumi levéltár anyagából egy országos helytörténeti levéltárat kell kialakítani, azt a választ kapta, hogy nem a fennálló rendszerek megváltoztatása vezet a használhatóság fokozásához, hanem mutatók készítése, amelyet személyzetszaporítással gyorsítani lehetne ugyan, de erre a fennálló viszonyok között gondolni sem lehet. (Országos Levéltár P 695, 87. tétel).
