Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

A családülés 7 A családülések összehívására — ha arra szükség volt, tehát ha nem volt előre megállapítva az időpont — az elnök, az idősb atyafi (senior) volt jogosult. A Csáky család 1841. szeptember 7-i pesti ülésén Csáky Tivadar kifogást emelt, amiért Csáky Imre idősb atyafi családülést hívott össze. Az ülés állásfoglalása szerint Csáky Imrének joga volt az ülést összehívni.

38 Előfordult, hogy az ülést nem az elnök, hanem, a fő jopiigyigazgató vagv 1853-ban egv megyei törvényszéki közbíró hívta egybe. Ez utóbbi esetben osztályos perről volt szó, melyben egyezséget próbáltak létrehozni a családtagok között.

39 A meghívót kezdetben a családi hajdú kézbesítette, később ajánlott levélben hívták meg a családtagokat. Ez utóbbi esetben a feladóvevényeket a jegyzőkönyvhöz mellékelték.

40 A meghívóval együtt minden családtag megkapta az ülés fontosabb ügyeire vonatkozó iratokat, jelentéseket, számadásokat, napirendet és olykor az elhangzó beszédeket is.

41 A családülés összehívásához hatósági engedély csak a neoabszolutizmus korában kellett. Az engedélyt, melyet az ülés elején felolvastak, a kerületi cs. kir. főispán adta. A főispán egy szolgabíró vagy a kerületi főnökség titkára személyében biztost küldött az ülésre. A Csáky család 1852. június 24-i és 1853. július 20-i lőcsei családülésén pl. a család levéltárnoka, Gálffy György, ki egyúttal a kerületi főnökség titkára is volt, jelent meg biztosként.

42 1855 után újból engedély nélkül ülhetett össze az ülés. Érdekes módon 1855—1860 között mégis kevesebb családülést tartottak.

43 A gyakran több napig tartó családülések időpontja a legtöbb családnál előre meg volt határozva. A Bánffy család évente Szent György napkor, vagy ha szükséges volt, évente többször ülésezett.

44 A Kállay család évente, a Szent György és Mihály napi debreceni vásárok idejére eső csütörtöki napon gyűlt össze.

45 A Csáky család kezdetben évente, az 1840-es évektől kezdve évente többször, 1886-tól háromévenként tartott családülést.

46 A Dessewffy család május és november hónapokban, szükség esetén július hónapban is,

47 ezzel szemben a Majthényi család csak minden öt évben egyszer ülésezett.

48 Lehetőleg nem tartottak családülést nagyobb gazdasági munkák — aratás, cséplés—

49 idején, melyek az összehívást és összeülést akadályozták. A Máriássy család jegyzőkönyvében a következő bejegyzést talárjuk: T

,1848-ik évben, bekövetkezvén már az év elején Európában kitört mozgalmak által Hazánkbani változások, s ezek folytában elkezdett Hadjárások miatt a Nemzetség összve nem gyülekezvén, Nemzetségi gyűlés egész 1851-ik év május 12-ik napjáig 38 Uo. No 35. Pest, 1841. szept. 7. 39 P 343. 7. tétel. 1853. jún. 18. — P 71. Fasc. 257. No. 8. Budapest, 1883. máj. 31. 40 P 71. Fasc. 257. No Í0. Nagyvárad, 1886. máj. 24. 41 P 491. 1843. jún. 20. — P 71. Fasc. 257. No 11. Budapest, 1887. márc. 8. 48 P 491. 1852. márc. 29. — P 71. Fasc. 131. No 45. Lőcse, 1852. jún. 24; No 46. Lőcse, 1853. júl. 20. 43 P 71. Fasc. 131. No 47. Pest, 1855. szept. 12; No 48. Pest, 1860. júl. 25. 44 P 14. 4. tétel, 1796. febr. 17. 45 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1840. máj. 26. 49 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2., 1840. jún. 2. — P 76. Fasc. 699. 1886. Alapítványi okirat. 47 P 92. Fasc. 56. Enyicke, 1787. júl. 16. 48 P 481. XLVIL No 1—24. 49 P 71. Fasc. 131. No 46. Lőcse, 1853. júl. 20.