Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.
8 Kállay István nem tartatott." 50 Az események miatt a Csáky család 1848. júniusi ülésének jegyzőkönyvét csak az 1852. június 24-i lőcsei ülésen tudták kihirdetni. 51 A családülést rendszerint az idősb atyafi udvarházában vagy városi házában tartották. Egyes családok Pesten vagy Bécsben is üléseztek. 52 A Bánífy és Harruckern családok ott gyűltek össze, ahol a családi levéltárat is őrizték. 53 A családülés minden esetben — még napirend előtt — az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasásával kezdődött. Rendszerint a teljes jegyzőkönyvet olvasták fel, megvizsgálva a két ülés között az egyes ügyekben történt intézkedéseket. A jegyzőkönyvhöz a családtagok szóbeli megjegyzéseket fűztek, kiegészítették, illetve aláírták azt. 54 A Bánífy és a Kállay család ülésein nem az előző ülés teljes jegyzőkönyvét, hanem csak a határozatokat olvasták fel, ellenőrizve ezzel a határozatok végrehajtását. Előfordult, hogy az előző ülésen már jóváhagyott egyezséget a következő ülés újból megvizsgálta és írásbeli jelentést tett azzal kapcsolatban. 55 A családüléseknek előre meghatározott igen változatos napirendjük volt. Az első ismert családülés — a Csáky család 1745. október 12-i biharpüspöki ülése 56 — napirendjén a lányággal folytatott tárgyalás alapelvei, az erdélyi javak pénzügyletei, elzálogosítás, visszaváltás, számadások, a Káposztafalva—Murány (Szepes m.) határvita, a bihari javakat érintő újszerzeményi per, a tállyai elhagyott osztatlan családi telek, a Tornyosnémeti — Gönc—Ruszka (Abaúj m.) porcióügye és egy ügyvédi megbízatás megújítása szerepelt. Az ülések napirendi pontjai a XVIII. század végétől egyre szaporodtak. A Dessewífy család 1788. február 18-i nyíregyházi ülése már 14 napirendi pontot tárgyalt. 57 A Lónyay család 1813. december 24-i nagylónyai ülésének főtárgya (a fiúágat illető jószágok és levelek idegen kézre kerülésének megakadályozása) és melléktárgyai (nyomorult és szerencsétlen családtagok megsegítése, árvák neveltetése, két atyafi egymásközti vitája, urbáriális és úriszéki dolgok) is voltak. 58 Napirenden kívüli ügyekkel is találkozunk. Ilyen volt pl. a Csáky család 1846. június 3-i pesti ülésén a néhai gróf Csáky Károly főispán Özvegyénél levő ékköves kard, vitézkötés és kardkötő visszakövetelése. 59 Szepes megye főispánságát 1639-ben, az Örökös főispánságot 1651-ben Szepesvárával Csáky István kapta. 60 A főispáni díszruhához szükséges kard, vitézkötés és kardkötő tőle származott, de a család tulajdona volt: Csáky Károly halála után özvegye magánál tartotta, ill. a családülés 50 P 491. V. k. pag. 308. Márkusfalva (Szepes m.), 1851. máj. 12. 51 P 71. Fasc. 131. No 45. Lőcse, 1852. jún.'24. 52 Uo. No 1, 10, 39, 40. 53 P 14. 4. tétel, 1796. febr. 17. 64 P 92. Fasc. 56. Tállya, 1800. máj. 7. — P 481. XLVII. No 15. Pest, 1810. szept. 4. — P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1813. dec. 24., 1818. szept. 28. — P 22. 26. tétel, Pest, 1840. jún. 2. 55 P 14. 4. tétel, 1798. jan. 9., máj. 5. — P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1840. máj. 26. 56 P 74. Fasc. 39. No 1. Biharpüspöki, 1745. okt. 12. 57 P 92. Fasc. 56. Nyíregyháza, 1788. febr. 18. 58 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1813. dec. 24. 59 p 7i. Fasc. 131. No 40. Pest, 1846. jún. 3. — A kard, kardkötő és vitézkötés Csáky István azon képén is látható, melyet Málnási Ödön közölt gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora 1672— 1732. (Kalocsa, 1933. 49. 1.) című művében. A kép jelenleg Csáky Móric birtokában van, Bécsben. 60 P 71. Fasc. 37. No 6. Bécs, 1639. jan. 26. — Fasc. 40. No 1. Bécs, 1651. nov. 22. Az adománylevél szerint „honorem autem perpetui ac supremi comitis dicti comitatus Scepusiensis prae antelati comitis ac haeredum et posteritatum eiusdem masculini videlicet sexus universis relinquimus et per succesores nostros legitimos Hungáriáé reges relinqui volumus". Közölve: Oklevéltár a Csáky család történetéhez. 1/2. k. Budapest, 1919. 723. 1.
