Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

6 Kállay István A meg nem jelent családtagok megbízottal képviseltethették magukat. A megbízás írásban történhetett. Egyetlen esetet ismerünk szóbeli megbízásra vonatkozólag: a Lónyay család 1816. szeptember 21-i nagylónyai ülésén Lónyay Pál bejelentette, hogy László szóban őt bízta meg képviseletével. A családülés határozatilag elfogadta a megbízást, de a jegyzőkönyvben feljegyezték az írásbeli megbízólevél hiányát.

27 A megbízóleveleket a családülés kezdetén, napirend előtt kellett bemutatni. Az ülés elnöke felszólította azokat, „kik más képét viselték", hogy mutassák be megbízólevelüket.

28 Az elnöki megnyitó után a megbízottak bemutatták a leveleket, melyeket a jegyzőkönyvhöz mellékeltek. A megbízásokat évente meg kellett újítani.

29 v A családülés a megjelent családtagok számától függetlenül határozatképes volt. Egyetlen esetet ismerünk, amikor egy családülést a megjelentek kevés száma miatt halasztottak el. Itt is megjegyezte azonban az elnöklő idősb atyafi, hogy „semmi sürgős tárgy nem volt".

30 A Lónyay család egy másik ülésén az elnök viszont azt hangoztatta, hogy „az ülés munkáját nem gátolja, ha egyes családtagok nem jelennek meg".

31 A határozatok a meg nem jelent családtagokra is kötelezőek voltak. Ezt az alapelvet minden családban megtaláljuk, a Csáky és Dessewffy családban külön határozattal is hangsúlyozták.

32 Az ülésen a családtagokon kívül hivatalból jelen lehettek uradalmi kormányzók, képviselők, családi ügyészek, a perek vitelével megbízott ügyvédek is. A Csáky család 1852. június 24-i lőcsei ülésén a jelenlevő családi főügyészt kérték fel a jegyzőkönyv szerkesztésére is.

33 Van példa arra is, hogy az idegenek csak a napirend első felénél (jószágkormányzó és főügyész megválasztása, az elhunyt jogigazgató érdemeinek méltatása, számadásokról, peres ügyekről szóló jelentések) voltak jelen, a napirend második felénél (belső ügyek: hitbizományi alapszabálytervezet, birtokcsere, vasútépítés, számvizsgáló bizottság jelentése) elhagyták az ülést.

34 Egyes esetekben a család tisztviselőit meghívóval vagy idézéssel hívták a család ülésére. A Dessewffy család 1787. július 16-i enyickei ülése a következő novemberi gyűlésre meghívta a tiszántúli javak ügyészét, hogy adjon jelentést a családi ügyek állásáról („Status familiae causarum").

35 A Bánffy család 1798. április 30-i ülése maga elé idézte a nagyfalusi uradalmi tisztet, és jelentést kért tőle egy határvita ügyében.

36 Egy esetről tudunk, mikor nem családtag hívás nélkül megjelent a családülésen: Beniczky Adolf cséfai (Bihar m.) haszonbérlő a Csáky család 1848. június 2-i pesti ülésén. Beniczky tiltakozott az ellen, hogy a cséfai úrbéri perben történt egyezség csorbította az ő haszonbérletét. A család kilenc évre új szerződést kötött vele.

37 27 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1816. szept. 21. 28 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. 29 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1819. febr. 5. — P 71. Fasc. 131. No 23. Pozsony, 1836. márc. 17. — P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. 30 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1818. szept. 28. 31 Uo. 1828. okt. 1. 32 P 92. Fasc. 56. Szentmihály (Szabolcs m.), 1804. máj. 7. — P 71. Fasc. 131. No 23. Pozsony, 1836. márc. 17. — P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. 33 P 71. Fasc. 131. No 45. Lőcse, 1852. jún. 24. 34 P 71. Fasc. 257. No 8. Budapest, 1883. máj. 31. Hitbizományi ügyekkel a családülés általában nem foglalkozott. Hitbizományok alakítása, alapszabályaik megvitatása azonban szerepelt egyes ülések napirendjén. 35 P 92. Fasc. 56. Enyicke, 1787. júl. 16. 36 P 14. 4. tétel, 1798. ápr. 30. 37 P 71. Fasc. 131. No 44. Pest, 1848. jún. 2.