Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

A Múzeumi Levéltár az Országos Levéltár keretében 1934—1945 45 helyezték el a kamarai levéltár Diversae instructiones Irregestrata 7—13. csomójában, a többi különválasztott irat a gyűjtemény mellett maradt.

57 Ugyancsak megtörtént a Törzsanyag elején elhelyezett „Ritkaságok" című doboz tartalmának szétosztása. Ebben őrizték többek között a veszprémvölgyi apácakolostor 1109. évi alapító oklevelének eredeti példányát, amelyet Pauler Gyula adott át 1895-ben a Múzeumnak az említett csere keretében, azután a Kállay család aranypecséttel ellátott oklevelét stb. Ezeket a Diplomatikai Levéltár, a Törzsanyag, a Kisfaludy, Kállay és Rumy családok iratanyagában, illetőleg a címereslevelek között, adott esetben az Országos Levéltár diplomatikai raktárában levő páncélszerkényben helyezték el.

58 Már a húszas évek végén az Országos Levéltár által a Múzeumi Levéltárral kezdeményezett iratcserének egyik jelentős indoka volt, hogy Vörös Antalnak, Kossuth Lajos titkárának a Múzeumi Levéltárban levő hagyatékában az 1848—1849. évi kormányszerveknek jelentős mennyiségű iktatott és nem iktatott iratanyaga volt, amely részben az Országos Honvédelmi Bizottmány, részben a Hadügy- és a Pénzügyminisztérium iratanyagából származott. Természetszerűleg ezek kiemelése és reponálása is megtörtént a harmincas években.

59 Egy másik kezdeményezés volt, hogy a Növedéki naplóból 1894-ig visszamenőleg kijegyezték és kiemelték azokat a csupán néhány darabból álló fondtöredékeket,

60 amelyeket letétként vettek ugyan át, de a letéti naplóba nem jegyeztek be s irataikat a Törzsanyag nagy évrendi sorozatába osztották be. Ezeket és a letéti naplóba bevezetett kisebb terjedelmű fondokat egy ún. Kisebb letétek gyűjteményében egyesítették s ez a gyűjtemény 1944 végéig — minthogy a később átvett kisebb terjedelmű letéteket is ide sorolták — 102 tételre szaporodott, amelyek közül ötvenhat még 1934. július 1. előtt került a Múzeumi Levéltár megőrzésébe. Minthogy azonban a 102 tétel közül háromnak darabszáma ismeretlen, hatvannyolcé tízen aluli, háromnak terjedelme 10—20 darab, tizennégynek 21—100, s tizennégynek több mint száz darab — köztük volt 374, sőt 434 darabból álló is —, a gyűjtemény kialakításának alapelvei nem lehettek eléggé tisztázottak. A gyűjteményben levő letétek Mohács előtti oklevelei egyébként a gyűjtemény elején elhelyezett fémdobozban a letéti sorszámok rendjében voltak. Nagy jelentőségű volt a kezdeményezés, amelyet a Múzeumi Levéltár tulajdonába jutott s a Törzsanyagba beosztott családi fondok rekonstrukciója érdekében végeztek. A Törzsanyag darabról darabra való átnézése során az iratokon levő jelzetek alapján 29 családi fond iratainak kiválogatása kezdődött meg, ez a munka azonban az 1526 utáni részben 1944 végéig nem fejeződött be, a kiemelt, túlnyomó részben XVI. századból származó iratok a hadműveletek idején megsemmisültek.

61 E munka eredményeképpen hét fond Mohács előtti anyagát ma is külön kezeljük, a többinek okleveleit 1945 után visszaosztották a Törzsanyagba.

62 57 OL 11/1938. 68 OL 108/1936. 59 OL 167/1937. 60 A gyűjteményt 1934-ben kezdték kialakítani 1. OL 189/1941. 61 OL 2610/1939. A Fekete Nagy Antal által készített jegyzék szerint 1940. január 31-én 27 fondhoz emeltek ki iratokat, azonban tudomásunk van arról is, hogy további két fond ill. gyűjtemény anyagát is kiemelték. — Vö. Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1939-ben. Levéltári Közlemények 1940—41 (XVIII—XIX. évf.), 560.1. 62 Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára. Levéltári Közlemények 1969 (XL. évf.), 310. 1.