Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

46 Bakács István Ezen közben újabb és újabb családi levéltárak kerültek az Országos Levéltár megőrzésébe: az 1934—1937. években vette át az Országos Levéltár többek között a Dessewffy család grófi ágának, az Orczy, Máriássy, Lónyay, Zichy, Metternich, Bánó, Szentgyörgyi, Szentkirályi családok, a Nemzeti Színház iratanyagát. A negyvenes évek elején már helyhiánnyal kellett számolni, habár ebben az időben megtörtént a sok helyet elfoglaló fiókok felszámolása: a függőpecsétes okleveleket kivéve az iratanyagot szabványcsomókba helyezték, s ismételten felmerült az a kívánság, hogy az Országos Levéltár egyik harmadik emeleti raktárát és a teljes negyedik emeletet birtokló Hadilevéltár kiköltöztetése iránt a megfelelő lépéseket meg kell tenni.

63 Az Országos Levéltár elsősorban a vegyes provenienciájú egyes iratok további elhelyezésének, valamint a családi levéltárak rendezésének alapelveit kívánta rögzíteni. Ezekre vonatkozólag a harmincas években különböző tervezetek kerültek megvitatásra. így a nemességi ügyek elintézésének megkönnyítésére a „Nemesi iratok gyűjteményét" kívánták felállítani, amelyben egyesítették volna valamennyi* az Országos Levéltár tulajdonában levő, a nemesítésekkel, nemesség-igazolással kapcsolatos iratot. Ezt a címereslevél-gyűjteményből, a Törzsanyagból kiválogatott családi fondókból, a céhlevelek gyűjteményéből, a külföldi iratok gyűjteményéből és más gyűjteményekből kívánták kialakítani.

84 Szerencsére ez a pertinencia elvét szem előtt tartó tervezet nem valósult meg és a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatótanácsa 1936. április 30-án már e gyűjteménybe sorolt iratok szétosztásához járult hozzá.

65 Elkészült egy tervezet a családi levéltárak tárgyi rendezésére is, amely a gyakorlatban teljes mértékben nem valósult meg, azonban az akkor kidolgozott alapelvek tették lehetővé, hogy 1945 után a hitbizományi levéltárak anyagösszetételének ismeretében ki lehessen alakítani a családi levéltárak rendezésének metodikáját. Ez a tervezet két alapelvében különbözött a későbbi rendezési alapelvektől: az egyik, hogy a Mohács előtti okleveleket minden egyes családi levéltár felállítási sémájában az első tételbe sorolja, vagyis a Mohács előtti oklevelek az adott család fondjának 1526 utáni anyagával együtt maradnak, a másik pedig, hogy a kialakítandó tárgyi csoportok sorrendjében állandó (fix) jelzeteket akart alkalmazni.

66 így mindegyik családi levéltárban pl. a II. jelzetű csoportba kerültek volna a lajstromozott iratok, a különböző rendezésekkor kialakított iratsorozatok pedig A, B, C stb. betűkkel lettek volna egymástól megkülönböztetve. Ekként a VI jelzetű csoportba kerültek volna a különböző családtagok iratanyagai, — ezen belül a terv az egyes családtagokét ugyancsak az A, B, C stb. betűkkel különböztette volna meg. Nem tartjuk szükségesnek e felállítási tervezeteket minden részletében ismertetni, kétségtelen azonban, hogy az iratok tárgyi csoportokba való besorolásának alap63 OL 644/1939. A Levéltári Szaktanács 1939. március 24-én, az Igazgatótanácsnak 1940. április 5-én tartott ülésén (926/1940 OL) Szentpétery Imre egyetemi tanár sürgette a Hadilevéltár kiköltözését. — Érdekességként- ideiktatjuk, hogy amikor a Hadilevéltár nagyszabású akciót indított a különböző helyi és országos gyűjteményekben őrzött s az első világháború idejéből származó iratok begyűjtésére, az Igazgatótanács Herzog főigazgató javaslatára (199/1936, 198/1936 sz. a.) azzal utasítja el e begyűjtés támogatását, hogy míg az Országos Levéltár nincs abban a helyzetben, hogy a törvényszabta előírásoknak megfelelően a központi kormányhatóságok 32 évnél régibb iratait átvegye, nemkülönben a veszélyeztetett családi levéltárakat sem tudja elhelyezni, a férőhely előzetes biztosítása előtt a Hadilevéltár nem összpontosíthatja a katonai vonatkozású iratokat. 64 OL 535/1942, 369/1942 asz. 65 OL 478/1936, 198/1936 asz. 66 OL 535/1942, 369/1942 asz.