Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - IRODALOM - Glatz Ferenc: Fejér megyei történeti évkönyv 5. Szerkesztő: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1971. / 431–433. o.

Irodalom 433 udvar harca — vajon a vármegyét új szerzeményezési területnek tekintsék-e és így ki kell-e a megyének a magas (a föld értékének 10%-t kitevő) fegyverváltságot fizetni —, természetesen Bécs győzelmével végződött. Amíg a császár nem vette figyelembe, hogy a megye a felszabadításában lakosságnak jelentős érdemei voltak (mindenekelőtt az élelmezés területén), addig birtokpolitikája segítségével igyekezett azokat a főnemeseket földhöz juttatni, akik a török kiűzéséért folyó harcban résztvettek. Farkas Gábor felsorolja, hogy a lényegében három nagyobb csoportba (magyar arisztokraták, osztrák származású, a harcban részt vevő katonatisztek, valamint a katolikus egyház) tartozó nagybirtokosok közül kik hol kaptak nagyobb területet a század elején. Talán annyit jegyezhetnénk meg, hogy egy térkép-vázlat a felsorolásokat igen szemléletessé tehette volna és a birtok-megoszlás elemzése sokban javította volna a tanulmány kidolgozottságát. A forrásközlemények között szintén két, a 18. század történetét tárgyalót kell kiemelnünk. Farkas Gábor egy 1746-ból származó megyei kézműves árszabást tesz közzé, igen jól emelve ki annak gazdaság, de elsősorban művelődéstörténeti (a korabeli viseletre, szokásokra vonatkozó) értékét. — Móra Magda a II. József korabeli népszámlálás megyei anyagának statisztikáját adja közzé jól felépített bevezetővel. — A kötet egyetlen Mohács előtti írása a készülő megyei helytörténeti lexikon munkálatai során összeállt regesztaközlemény a fehérvári johanniták konventjének magánlevéltárából Érszegi Géza összeállításában. Befejezésül anélkül, hogy a közölt kisebb 20. századi életpályákról (Farkas Gábor) vagy Kállay István által közölt 18. századi manufaktúra-alapítási kísérletről itt részletesen beszámolnánk, szeretnénk néhány, a kötet egészét érintő megjegyzést tenni. Ez és a korábbi kötetek is^ mutatják, hogy a Fejérmegyei Történeti Évkönyv körül kialakult egy szerzői gárda, amelyik az Évkönyv adott szakmai színvonalát biztosítja s különösen a kései feudalizmus valamint az újkor történetéből több tanulmányt is készített az elmúlt években. Ezt a szerkesztőt dicsérő tényt mégis ki kell valamivel egészítenünk: igen ajánlatos lenne, ha épp a megkezdett módon a szerzők köre — akár a helyi, akár a fővárosi kollégák közül — tovább bővíthető lenne. Az igen gazdag megyei és városi levéltári anyag — és ez már elsősorban a fővárosi kutatóknak szól — még további témaválasztási lehetőségeket kínál, melyek az országos történeti folyamatokhoz is igen sok hasznos adatot, összefüggés feltárását hozhatja. Emellett szeretnénk felhívni a szerkesztő figyelmét, hogy olyan apróságok, mint pl. egyes tanulmányokban tapasztalható stilisztikai pongyolaságok, vagy a gondolatmenetet megtörő, funkció nélkül maradt mondatok, másutt azonos személy nevének egy köteten belül kétféle írásmódja felesleges szerkesztés-technikai hibák, melyek kis munkával kiküszöbölhetők lennének. Glatz Ferenc 16 Levéltári Közlemények II.