Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: Archives et Bibliotheques de Belgique. Tom. XL. (1969), XLI. (1970) / 434–435. o.

FOLYÓIRATSZEMLE ARCHIVES ET BIBLIOTHEQUES DE BELGIQUE. Revue semestrielle de V

Association des Archivistes et Bibliothécaires. Bruxelles. Tom. XL. (1969) No. 1—2.: A folyóirat levéltári vonatkozású cikkeinek sorát A. UYTTEBROUCK ismertetése nyitja meg a brabanti egyházi levéltár leltárának — Alfred D'Hoop hatkötetes, nagy művének — ideiglenes pótkötetéről. Az utolsó kötet megjelenése (1932) óta a hatalmas levéltári anyag gyarapodása legalábbis egy ideiglenes, kiegészítő leltárkötet szerkesztésének mind sürgetőbb igényét vonta maga után. A cikk behatóan elemzi a rendszerezési, leltározási problémák megoldását, a hiánypótló új levéltári segédlet szerkesztési elveit és szerkezetét. — G. A. LELIEVRE és D. VAN OVERSTRAETEN rövid beszámolója egy, a belga történelemben jelentős szerepet játszott, erődítményeit, városfalát a XVIII. sz. közepéig őrző városka, Saint-Ghislain értékes térkép- és tervanyagának feltárási, publikálási és reprodukálás! munkálatait ismerteti a várostörténeti kutatók figyelmét ráirányítva erre az egyedülálló érdekességű gyűjteményre. — Figyelemre méltó E. PERSOONS cikke, amely papírtörténeti vonatkozású, gazdag belgiumi levéltári dokumentáción alapuló munkákat ismertet. — W. M. GRAUWEN egy XV. századi formulárium alapján a kezdő közjegyzők számára összeállított irányelveket, tudnivalókat ismerteti. — Az „értékes dokumentumok szakbizottsága", amelyet a belga levéltáros- és könyvtáros egyesület kebelében szerveztek, 1968 júniusában tartotta első ülését. G. COLIN szakosztályi elnök tollából rövid beszámolót olvashatunk az ülésről. A napirendi pontok közül speciálisan levéltári vonatkozású témát taglal MLLE VAN MEERBECK, éspedig a nyomtatott levéltári anyag, vagyis a levéltári fondokba sorolt, ott őrzött, nyomtatásban megjelent dokumentumok kutatásának problematikáját. Javasolja az ilyen dokumentumok kicédulázását, egyes esetekben fotoeljárással a könyvtárak számára duplumok készítését. — A dokumentációs anyag gépesítési, másolási eljárásaival foglalkozó bizottság ülésén résztvevő könyvtárosok a kérdés könyvtári vonatkozásait tárták fel, a sommás beszámoló (DE BÄCKER) azonban, mutatis mutandis, levéltári szempontból is figyelemre méltó adatokat tartalmaz. — J. BAERTEN a belga királyi levéltáros, E. Sabbe nyugalomba vonulásakor (1968 márciusában) rendezett ünnepségről számol be, méltatva Sabbe munkásságát és érdemeit. A helyébe lépő Carlos Wyffels-X. köszöntő sorokat J. BUNTTNX tollából olvashatjuk. — No. 3—4.: Megrendítő, hogy már a következő kötet élén, C. WYFFELS emelkedett stílusú nekrológjában már búcsúztatni is kényszerül az életből is távozott elődöt. — A belga állami levéltárak tudományos személyzetének életrajzát és munkásságuk adatait terjedelmes bio-bibliográfia (I. rész) ismerteti. — A Levéltári krónika rovat a belga levéltárak 1968—1969. évi állapotát (szervezet, személyzet, épületek, technikai felszereltség) tekinti át. — A németalföldi kézirattan krónikája címmel az 1967—1968-as évekre vonatkozó annotált bibliográfiát olvashatunk a kötet végén. — Tom. XL1. (1970) No. 1—2.: — J. P. DELHAYE és J-P. HENDRICKX áttekintést ad az Ath város levéltárában őrzött hírlapanyagról, — az 1841-ben megjelent első folyóirattól kezdve valamennyi helyi sajtótermék kiadási körülményeit, a levéltárban található teljes vagy hiányos évfolyamait ismertetve, példamutató sajtótörténeti tanulmány formájában. — F. LADRIER Namur városa régi egyházi anyakönyveinek levéltári őrizetbe kerülését, háborús viszontagságait és a történeti forrásértékét elemzi, részletes leltár kíséretében. — M-R. THIELEMANS a Belgium politikai és kulturális életében jelentékeny szerepet játszott Stassart bárói család — részben állami levéltárban, részben az örökösöknél őrzött — levéltárát és az iratok történeti becsét ismerteti. — E. VANDEWOUDE az ún. Michel-Éloin misszió levéltári anyagáról számol be: az Új-Hebridák és a Fidzsi-szigetek gyarmatosítására vonatkozó belga kísérlet 1861-ben kudarcot vallott. A fennmaradt levelezés és a jelentések meglehetősen bő szemelvényei minden bizonnyal felkeltik a kérdéses kor és a gyarmatpolitika történetíróinak figyelmét. — A Lalaing család fondja, amely 1960-ban letétként került a királyi főlevéltárba, megfelelő rendezési munkálatok után rövidesen kutatható lesz, jelenti A. VAN NIEUWENHUYSEN. A rendezési munkák során egy 1433-ban, a százéves háború végén kötött fegyverszüneti okmány eredetije is előkerült; szerző a történeti körülmények részletes taglalása után egész terjedelmében publikálja a rendkívül értékes oklevelet. — A továbbiakban Prof. ELIO LODOLINI olasz nyelvű tanulmányát közli a folyóirat (két