Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.
34 Bakács István a Nemzeti Múzeum Levéltára is. Majd pedig hozzáfűzi, hogy az Országos Levéltárnak kormány hatósági és múzeumi levéltári tagolását szükségessé teszi a két gyűjtemény történelmi kialakulása és anyaguk eltérő volta. 2 Bármiképpen vizsgáljuk a törvény szövegét, tény, hogy 1934. július 1-én az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár közös vezetés alá került, vagyis az az egyesítés, amely már a Tanácsköztársaság idején elvileg megtörtént s amelytől az Országos Széchényi Könyvtár tisztviselői mint visszatérhető ténytől féltek 3 , valósággá vált. De 1934. július 1. az Országos Levéltár életében nemcsak ebből a szempontból jelentett egy új fejezetet, hanem abból is, hogy Döry Ferenc igazgató, aki 1932 őszétől, Csánki Dezső nyugdíjaztatása óta vezette az Országos Levéltárat, szolgálati éveinek betöltésével nyugdíjba vonult s az Országos,Levéltár élére a nagy levéltári gyakorlattal és tudással rendelkező Herzog József került főigazgatói rangban. A Kormányhatósági Levéltár élére Jánossy Dénest nevezték ki, — aki eladdig a bécsi levéltárakhoz kiküldött kormánymegbízott volt s ezt a tisztét 1936 júniusáig továbbra is betöltötte 4 — a Múzeumi Levéltár élére pedig Jakubovich Emilt. A Múzeumi Levéltárat egyébként 1931 őszétől Sulica Szilárd vezette 5 , aki ekkor megbízott előadó lett a Szegedi Tudományegyetemen. 6 Herzog József, hogy az Országos Levéltár szorosan vett levéltári jellegű feladatait zavartalanabbul láthassa el, a nemességigazolási szakvéleményezés nagy tehertételt jelentő, időigényes feladatát egy külön Nemességvizsgáló Hivatalra bízta, ahová többek között beosztotta Czobor Alfrédet, Abaúj megyének a Múzeumi Levéltárhoz szolgálattételre beosztott főlevéltárnokát, a Heraldikai és Genealógiai Társaság titkárát, a Turul c. folyóirat szerkesztőjét 7 is. A Múzeumi Levéltárba helyette Fekete Nagy Antal került, aki a családi levéltárak referenciáját kapta. Egyébként a Múzeumi Levéltárnak 1934. július 1. előtti tisztviselői megmaradtak beosztásukban: a Mohács előtti gyűjtemény vezetője Váczy Péter lett, az „évrendezett gyűjteményeké" Iványi Grünwald Béla, az újkori, „a különleges gyűjteményeké" Borzsák István, a családi levéltárakhoz pedig Szilágyi Loránd került. Egyedül az altiszti létszámot emelték ekkor: a már a Múzeumi Levéltárnál hét éve dolgozó Magyari László mellé Harmat Albertet osztották be. 8 Vagyis ekkor még nem növelték a hat főből álló tudományos tisztviselői létszámot, bár erre kétségtelenül szükség lett volna, hiszen a Múzeumi Levéltár harmincas évekbeli működéséről szóló jelentésekben állandóan visszatérő panasz a feladatok nagyságához viszonyított kis létszám. 2 Uo. 16. 1. 3 Bakács István: A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár 1926— 1934 közti kapcsolatáról. Magyar Könyvszemle 1971. 311.1. 4 Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1936-ban. Levéltári Közlemények 1937 (XV. évf.), 346. 1. 5 Sulica Szilárd 1923—1927 között már a Múzeumi Levéltár vezetője volt. (Bakács \. m. 312. 1.) Sulica Szilárd (1882—1948) irodalomtörténész, egyetemi tanár 1907—1931 között a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselője. A múzeumi levéltár 1924. évi növedéki naplóját már ő vezette. (Országos Levéltár R 224, 290. rsz.) 6 Országos Levéltár Irattára 1874—1944 (Y 1), továbbiakban OL, 659/1934. 7 A Nemességvizsgáló Hivatal vezetője önálló kiadmányozási joggal Ányos Lajos volt, referensei pedig Czobor Alfréden kívül Föglein Antal, Tirscher Jolán és Bottló Béla. 8 Borzsák István, Váczy Péter és Iványi Grünwald Béla 1929 szeptemberétől, Szilágyi Loránd 1932 novemberétől volt a Múzeumi Levéltár tisztviselője. OL 861/1934.
