Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

A Múzeumi Levéltár az Országos Levéltár keretében 1934—1945 35 Ahhoz azonban, hogy a Múzeumi Levéltárban szükségessé vált munkákat, az elvégzendő feladatok nagyságát értékelhessük, röviden össze kell foglalnunk a Múzeumi Levéltár kialakulását, történetét — habár erről részletes irodalmi feldolgozások állanak rendelkezésünkre.

9 A Széchényi Ferenc alapította Nemzeti Múzeum kezdettől fogva gyűjtötte a kéziratokat (maga Széchényi kb. 2000 kötetből álló kéziratgyűjteményt ajándékozott a Múzeumnak) s minthogy a kézirat — levéltári irat elhatárolása sohasem volt éles, ez a kéziratanyag tetemes levéltári jellegű iratot foglalt magában. Nem csoda tehát, hogy már 1848-ban a Könyvtár anyagának egyik csoportja a „levél- és oklevelek tára",

10 s ennek következményeképpen 1866-ban külön állást szerveztek a kéziratés oklevélgyűjtemény részére, ami egyértelmű volt a kézirattár kialakításával.

11 A kitűzött cél ebben az időben az egész anyagnak kronologikus rendben való felállítása és regesztázása volt. Minthogy az utóbbira sohasem volt elegendő munkaerő: a puszta idő-, helyesebben évrendezés a többségében megadott és megállapítható különböző provenienciával bíró iratanyagot kizárólag az évrendi kutatás számára tette hozzáférhetővé. 1876-tóí a családi levéltárak átvétele került az érdeklődés előterébe s az egymásután a Múzeum megőrzésébe került családi levéltárakkal kapcsolatos konkrét feladatok még jobban nehezítették a szakszerű feldolgozás, hozzáférhetővé tétel munkájának elvégezhetőségét.

12 Amikor 1880-ban az Országgyűlés képviselőháza a Magyar Nemzeti Múzeum állapotának megvizsgálására bizottságot küldött ki, kitűnt, hogy a Múzeum a családi levéltárak átvételekor vállalt kötelezettségeinek (az iratok darabonkinti regesztázásának, lajstromozásának) eleget nem tud tenni, ami — a bizottság véleménye szerint — káros visszahatással fog bírni a családi levéltárak letétbehelyezésére, s a nagyértékű történeti forrásanyag veszélyeztetettségével fog együttjárni.

13 így történt, hogy a levéltári munkák elvégzésére a Könyvtár 1882-ben külön állást kapott, amelyre Fejérpataky Lászlót nevezték ki, miáltal a Múzeumi Levéltár megtette az önállósulás útján az első lépést. Ettől az időtől kezdve külön növedéki naplót vezettek s a családi levéltárak átvételéről visszamenőlegesen letéti naplót fektettek fel. A regesztázás, lajstromozás munkája azonban továbbra sem volt elvégezhető s így az 1880—1890-es években megkezdték a fentebb említett évrendezett kézirattári anyagból egyes iratcsoportok kiválogatását.

14 Elsőnek Fraknói Vilmos, aki 1875— 1880 között vezette a könyvtárat, vetette fel az egy személyre, helyre, intézményre vonatkozó iratok külön kis gyűjteményekbe való csoportosításának lehetőségét és szükségességét, s így Fejérpataky László idejében a címereslevelek, céhiratok, fény9 Sulica Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum családi levéltárai. Turul 1924 (XXXVIII. évf.) 12. sk. 1. Uő: A Múzeumi Levéltár kialakulása. Levéltári Közlemények 1932. (X. évf.), 177. sk. 1.. Uő: A múzeumi levéltár gyűjteményeiről. Magyar Könyvszemle 1926, 54. sk. 1. Uő: A Nemzeti Múzeum Levéltárának költözködése. Pécs 1927. — A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene, alapításának századik évfordulója alkalmából. Budapest 1902. 54. sk. 1. 10 Sulica: A múzeumi levéltár kialakulása... 187. 1. 11 Uo. 189.1. 12 A családok ugyanis 1876-tól egymás után követték a Kállay család példáját. A Kállay család adományként adta át levéltárát, de azt mindenkor letétként kezelték. Letéti napló I. szi OL 1104/1937. 13 Sulica: A múzeumi levéltár kialakulása... 217.1. — A Nemzeti Múzeum ügyeinek megvizsgálására kiküldött országos bizottság jelentése. Magyar Könyvszemle 1881, 40.1. 14 Sulica: A múzeumi levéltár gyűjteményeiről... 61. 1. 3*