Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XIX–XX. / 164–167. o.
166 Folyóiratszemle fordulóján HEINZ VOSS KE a méltatáson túl a levéltári vonatkozásokra is rámutat; arra,, hogy már a szovjet hatalom első időszakában Lenin kezdeményezésére az ő aláírásával jelentek meg a szocialista levéltárügy alapját megteremtő rendeletek. A folyóirat ezt követően néhány lenini okmánynak a Szovjet Pártarchivum által megküldött fotókópiáját közli. — Marxhoz és Engelishez hasonrlóan Leninnek is személyes kapcsolatai fűződtek Lipcse városához mint a fejlődő munkásmozgalom nyomdai és kiadóhelyéhez. MANFRED UNGER írt e témáról érdekes dolgozatot „Lenin és Lipcsej"" címmel. — Az NDK marxista-leninista levéltártudományának az elkövetkező években fő feladata az lesz, hogy megteremtse az iratanyag kiaknázásának elvi alapvetését a szocialista állami és társadalmi igények kielégítése érdekében — fejti ki HELMUT LÖTZKE tanulmányában. — EBERHARD SCHETELICH a marxista-leninista levéltárelmélet messzemenő alkalmazását sürgeti a már elkezdett levéltárterminológiai munka folytatása során. Már megkezdték az élőmunkákat egy levéltári szótár összeállítására. — Az NDK államtanácsa 1967. novemberi határozatának megfelelően a szocialista közösségi élet fejlesztésénél a kultúrával kapcsolatos feladatok megoldása a levéltárügy igazgatása számára is lehetőségeket vet fel korábbi célkitűzések megváltoztatása vonatkozásában — állapítja meg JOHANNA WEISER és MÉTA KOHNKE. — A gyakorlati levéltári munka fejlesztésének szempontjából érdeklődésre tarthat számot KURT MEYER technikai vonatkozású cikke. Áttekintést kapunk azokról az eljárásokról és technikai berendezésekről, melyek adathordozók vagy adattárolók célját szolgálják vagy szolgálhatnák. Ilyenek: az ún. Diazo-eljárás; az elektrografikus, termoptasztikus, termográf és mágneses eljárások, a mikrofilmezés. — HERMANN SCHREYER rövidre fogott cikkében szovjet publikációk alapján foglalja össze a fond ok racionális feldolgozását illetően a Szovjetunióban nyert tapasztalatait. — Heft 3.: Az Akadémia Kibernetikai és Információeljárási Központjának munkatársa, HEINZ WEISS, a tájékoztatás célját szolgáló legmodernebb technikai tároló eszközök és eljárások, főleg a fénylyukkártya-rendszer jövőbeni alkalmazásának lehetőségeit ismerteti. — A szocialista levéltárügy perspektivikus céljának tekinti az adattárolók miniatürizálását és a levéltári segédletek lehető legjobb kidolgozását. Meg kell teremteni az adattárolók és segédletek célszerűen legjobb kapcsolatát. BOTHO BRACHMANN az ebből adódó ismeretek elvi alapon való átmunkálását tartja szükségesnek. — Az állami egészségügy speciális iratanyaga értékelésének és célszerű megőrzésének kérdésével HANS-SIGISMUND GOLD és WALTER KÖHLER foglalkozik. — A szászországi járási főnökségek és jogelőd szerveik rövid szervtörténeti áttekintését GERHARD SCHMIDT dolgozta ki. Elvégzi a fondok értékelését, majd ismerteti, hogy az általános selejtezési irányelvek milyen módosítására volt szükség, az egyes iratféleségek különleges jellemzőinek figyelembevételével. — Ezután három rövid cikk következik az alábbi sorrendben. ULRICH HESS: A szocialista közösségi munka jelentősége az iratok feltárási munkálatainál; ROLF SCHAUER: A fondfeldolgozó munkák tervezése és előkészítése az ún. végleltárakban; HANS HERZ: Lyukkártyák alkalmazása az iratok feltárásánál. —• A levéltárak tűzrendészetére vonatkozó jogszabályokat, a tűzrendészeti szervezet működését, a tűzoltó készülékek részletes ismertetését ARNOLD HOBER szolgáltatja. — A Német Demokratikus Rádió hangarchívumának zeneosztályán dolgozó HANS-GEORG KRETSCHMER és HORST STREICHHAHN beszámol a hangszalagfelvételek őrzéséről és raktározásáról. Ismertetik a felvételek nyilvántartási kartonrendszerét, a kutatás lehetőségeit, a szalagok selejtezési módját, valamint a hanglemezek tárolásának gyakorlatát. — CHRISTA CORDSHAGEN információt ad egy mezőgazdasági vidék többszázéves történetét bemutató kiállítás rendezési munkálatairól. Kitér az anyagkiválasztásra, feliratok készítésére, technikai dolgokra, s általában olyan részletkérdésekre, melyek bizonyítják, hogy milyen körültekintő munkát igényel egy egész munkakollektíva számára az ilyen feladat jó elvégzése. — Heft 4.: A szocialista tudományszervezés levéltári vonalon való értelmezését fejti ki GÜNTER MÜLLER. Kijelöli az adódó feladatokat, és felsorolja az alkalmazás lehetőségeit az egész levéltárügy területén. — INGO RÖSLER annak a táviratnak szövegét ismerteti, melyet Lenin intézett 1918 novemberében az Ukrajnában levő német hadsereg forradalmi érzelmű katonáihoz. — Sok szervet érint és a lipcsei körzet területén az állami levéltár, a járási levéltárak és a városi levéltárak között feltétlen együttműködést kíván meg az a terv, mely a közigazgatási levéltárakból megfelelő előkészítés után két évtized iratanyagát kívánja a véglevéltáraknak átadni; minderről MANFRED UNGER számol be az olvasónak. — A bolgár levéltárak tájékoztató tevékenységéről KLAUS BAUDIS és GERLINDE GR AHN ad tájékoztatást. — A levéltárakban őrzött térképek fontosságára mutat rá ERFRIED HAACK és ALFRED ZAPPE. A térképek nemcsak a térképészet, a földrajz és a történettudomány szempontjából fontos adathordozók, de a társadalom- és természettudomány számára is, ezért hozzáférhetőségüket meg kell könnyíteni. — A levéltárak akár kiállított anyagok bemutatásával, akár kutatószolgálati tevékenységükkel vagy kutatómunkájukkal és előadások tartásával számottevő pedagógiai-nevelő munkát fejtenek ki. Ha még publikációs munkásságot is végeznek — írja DIETER SCHMIDMAIER —, úgy eleget tesznek a velük szemben támasztott tudományos és társadalmi igényeknek. — Technikai témát dolgoz fel HELLMUT KOCH a tűz, illetve a víz által megsérült levéltári iratanyag kezeléséről írt cikkében. — A levéltári középkáderek, az ún.
