Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Uhliřkova, Vera: Archivní Časopis, R. 19–20. / 167–172. o.

Folyóiratszemle 167 levéltári asszisztensek ki- és továbbképzése témájában JÜRGEN RICKMERS ad ismertetést a képzés formájáról, a vizsgáztatásról, a képzés eddigi eredményeiről. — A Magdeburg! Állami Levéltár fondjai ismertető leltárainak feldolgozása során nyert tapasztalatokról JOSEF HARTMANN informál. — Rövid tájékoztatást MARGOT LENK nyújt a lyukkártyák felhasználásának módjáról egy adott anyag feldolgozásánál. — Heft 5.: Engels születésének 150. évében a megemlékező sorokat JOSEF HARTMANN írta. — A szovjet L. I. ARAPOVA „Lenin a dokumentumok közzétételéről" címen azt ismerteti, hogy milyen fontosnak tartotta és sürgette Lenin a munkásmozgalom történetével kapcsolatos iratok publikálását. — A Drezdai Állami Levéltárban sok Leninre vonatkozó irat, röplap és falragasz található; GERHARD SCHMIDT ír róluk. — BOTHO BRACHMANN a marxizmus—leninizmus legnagyobb teoretikusainak példájából kiindulva szükségesnek tartja a levéltárosi-történészi munkában matematikai fogalmak használatát is. A szerző alkalmazásuknak módozatait fejtegeti. — A levéltárosok nyilvánosság előtti szereplése — közvetlen vagy közvetett úton — fokozódó tendenciát, mutat és természetesen többféle módon képzelhetőéi. A levéltárak népszerűsítésének egyik legjobb módja a levéltári prospektusok kiadása. EBERHARD SCHETELICH az állami és a városi levéltárak ilyen kiadványainak tartalmáról tájékoztat. — Megfelelő elképzelést alkothat az olvasó a népi tengerészet közigazgatási levéltárában folyó munkáról WERNER LIEBKNECHT tanulmányából. Figyelmet érdemel az átnézeti lyukkártyák alkalmazásának bevezetése, ez lehetővé teszi a kutatásnál az iratok gyors kiválogatását. — PÉTER UERKVITZ a Stralsundi Városi Levéltár rég kiépített kapcsolatát ismerteti a sajtóval, rádióval és televízióval. — ELSA STUDANSKI értékeli a Levéltári Igazgatóság által kiírt fotopályázat eredményét, s a folyóirat közli a nyertes fényképeket. — A levéltári asszisztensek szakmai képzése iránt érdeklődők részére JÜRGEN RICKMERS ad kimerítő tudósítást. — A lipcsei Genealógiai Központi Hivatal összegyűjtötte az Engels őseire vonatkozó egyházi anyakönyvi bejegyzéseket és levéltári forrásokat, s összeállította a nemzetségfát. A KURT WENSCH által írt cikk negyedik fokig lemenőén lajstromszerű leírásban közli a leszármazási táblát. — Heft 6.: A történettudomány és a levéltárügy tervszerű együttműködése szükségességét hangoztatja ERNST DIEHL; fő problémaként a fondok feltárása kérdésével foglalkozik. — A Schwerini Állami Levéltár részéről FRANZ HÖPPNER és PETER-JOACHIM RAKOW ismertetik a levéltár sokoldalú népművelő tevékenységének tapasztalatait. — Évek óta folyik egy érdekes feltáró munka a Drezdai Állami Levéltárban. Eddig mintegy 35 000 kartoték készült helyi fondokból az 1830 és 1867 közötti időszak politikai üldözöttjeire vonatkozóan talált adatok bejegyzésével. A kartotékok 1/5 része külföldiek, túlnyomórészt lengyelek adatait tartalmazza. (Második helyen a magyarok szerepelnek kb. 600 kartonnal.) A személyi kartotékokon kívül tárgyi kartotékcsoportosítások is keletkeztek; mindezekről MARTIN RINGEL és GERHARD SCHMIDT számol be. — KATHARINA HOLLMANN témája a neustrelitzi járási kórház levéltárában őrzött iratok aktuális problémái: a beteglapok tárolásának módja, a szegélylyukkártyák alkalmazásának lehetősége a betegekre vonatkozó adatok feldolgozásánál. — A közjegyzői intézmény kialakulásáról, a közjegyzők szerepéről és működéséről DIETRICH PIETSCHMANN ad tájékoztatást az önkéntes joghatóság iratanyagáról írt cikkében — ugyanakkor részletes áttekintést nyújt a közjegyzői fondok iratairól is. — Görlitz Város Levéltára tanácsi határozat folytán nemcsak a helyi krónika, hanem a fényképkrónika vezetője is. PETER WENZEL tudósít arról, hogy miként történik a képek beszerzése és milyen a tárolás' rendszere. — A továbbiakban rövid beszámolókat találunk a folyóiratban az alábbi témákkal: a XIII. nemzetközi történész kongresszus; az V. nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus; a levéltári asszisztensek képzésénél használt „kiképzési dosszié" használatáról; s arról, hogy az üzemi krónika írás a vállalati levéltárak fontos feladata. Endrényi Ferenc ARCHIVNÍ CASOPIS. Vydává archimí správa ministentva vnitra CSR v nakladatelství Orbis. Praha.R. 19. (1969): Ös. L: CHAROUS, JAROMIR a Központi iratselejtező bizottság 1966—1968-i tevékenységéről ad áttekintést: a bizottság személyi összetételének alakulásáról (1966-tól) és azokról a megvitatott fő problémákról, amelyekkel a bizottság hatodik (1966. május 20.) és tizedik (1968. december 16.) ülése között foglalkozott. A beszámoló végén a szerző azokat a konkrét határozatokat közli, amelyek elsősorban a helyi nemzeti tanácsok iratanyagainak értékelését, a levéltári gondoskodás differenciálódását, a római katolikus anyakönyvi okmányok — ezeknek alsó selejtezési határát 1850-ben állapították meg — kiselejtezésének kérdését érintik. — ZIVOTA, JIRI cikke a Levéltári Igazgatóság által, 1966-ban megindított akciót értékeli, amelynek az volt a célja, hogy a kerületi szintű szervek iratanyagának levéltári megőrzésre érdemes voltáról és hasznosságáról, illetve ennek alapján való differenciálásáról döntsön. A szerző vázolja a teljes, illetve a részleges levéltári felügyelet alapvető vonásait, valamint az illető állami levéltárak által nem felügyelt szervek alapvető vonásait. A cikk végéhez csatolt mellékletben a szerző a mezőgazdasági és élelmezés-