Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bertényi Iván: Az országbírói intézmény pecséthasználata a XIV. században / 113–143. o.
Az országbírói intézmény pecséthasználata a XIV. században 129 Jakab működése idején az országbíró különös (illetve titkos) jegyzőjeként szereplő Szentszalvaton János 112 szintén ilyen helyettes lehetett, s ebben az időszakban ő is az elsők közt jöhet számításba pecsétőrként, miként a nádori író szerv pecsétőrzésében is szerepet kapott a nádori speciali nótárius. 113 A bírságbehajtók maguk írhatták — s vidéken működvén — nyilván maguk is pecsételték meg nyugtáikat és egyéb okleveleiket saját (maguk őrizte) pecsétjükkel. 5. Az egyes pecsétfajták alkalmazása a különböző okleveleken A pecsétek felhasználását illetően diplomatikai és szfragisztikai szempontból fontos kérdés, volt-e valamilyen kötöttség, megszabott rend az egyes pecsétfajtáknak az egyes oklevéltípusok megerősítésére való felhasználását, illetőleg a megpecsételés módját (függő-zárópecsét stb.) illetően. Egy alapszabály mindenesetre következetesen érvényesült és rögtön szembetűnik: birtokszerzésre csak (az authentikus) függőpecséttel megerősített oklevél (privilégium) volt alkalmas (vö. az egyháziak adománylevelek alapján történő birtokszerzéseit tilalmazó, s a királyi kiváltságlevelek mellett csak az ország nagybíráinak ítéletleveleivel lehetővé tevő 1351:20 cikkellyel), ezért a birtokügyben hozott országbírói ítéletlevelet többnyire privilegialis formában, függő nagypecsét alatt állították ki. Gyakran azonban nem volt érdemes a perben győztes félnek (a drága) privilégiumot kiállíttatni, mert már volt a kérdéses birtok(ok)ra kiadott függőpecsétes oklevele. így például Pál országbíró 1328-ban kelt ítéletében Boldei possesiot az ügyben László király privilégiumát felmutató alpereseknek ítélte oda, a felperest civakodónak minősítette, de oklevelét egyszerűen pátens formában állította ki és nem is ígéri privilégium kiadását az ügyben. 114 Hasonlóképp hátul rányomott pecséttel (de papíron!) kelt 1370-ben az az oklevél, amellyel Szécsi Miklós országbíró egy ügy „leszálltát" bizonyította: itt is az alperesek győztek, s nyilván nem volt szükségük további privilégiumra. 115 Találunk eskü letétele után kiadott expeditoriát zárópecsét alatt 116 , 1374-ben pedig a jobbágyok ellen elkövetett hatalmaskodással vádolt Wezzeus javára (a tisztító eskü letétele után) kiállított absolutionális szintén a hátlap közepére nyomott kisebb pecsét alatt kelt. 117 Nem váltották ki mindig a függőpecsétes oklevelet leánynegyed ügyekben sem. Igaz, 1355-ben csak 5 éves érvényre 118 szólt az országbírói statutío, s ez túl rövid idő volt, de 1378-ban is csak (pergamenre írt, hátul középen rányomott kisebb pecséttel megerősített) pátens oklevélen történt a leány negyed fizetés megítélése. 119 A birtokügyben kötött peregyezségről kiadott oklevél kelhetett privilegialis 120 és pátens formájú hártyán 121 , sőt zárt oklevélben kiadott „memorialÍs"-ként is. 122 A nem végítéletet tartalmazó, hanem esküt elrendelő ( — közbenszóló ítélet) 123 , illetve egy jobbágy 112 Szepesi Jakab, 67. p. 113 Bónis: Jogtudó értelmiség, 88. p. 114 Dl. 101895 115 Dl. 87445 116 1336: Dl. 40718 117 Dl. 77577. Hasonló, — pátensen kelt absolutionális papíron, hátul rányomott nagy pecséttel 1347-ből: Dl. 98557 118 „usque quintam revolutionem termini annualem". — Dl. 62501, ed: Anj. O. VII. 216. p. 119 Dl. 6558 120 1357: Dl. 74825 121 1349: Dl. 87234. — Itt a nagyobb pecsétet nyomták rá az oklevélre. 122 1376: Dl. 6366 123 1333: Dl. 50940 9 Levéltári Közlemények I.
