Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bertényi Iván: Az országbírói intézmény pecséthasználata a XIV. században / 113–143. o.
Az országbírói intézmény pecséthasználata a XIV. században 125 Gerolth Miklós bírságszedő példája mutatja —, az is előfordult, hogy magát a typariumot formálták pajzs alakúra. E megfigyeléseink azért tanulságosak, mert a XIV. századbeli magyar heraldika egyik jellegzetességére utalnak, és módszertanilag arra engednek következtetni, hogy a címertan és a pecséttan vizsgálódási területei egy bizonyos ponton teljesen összefolynak. Jogosult lehet a címertani elemzés olyan esetekben is, amikor a XIV. századbeli jelvény nem címeres pajzson, hanem egyszerűen sisakdísszel, vagy akár anélkül maradt ránk. 95 További érdekesség, hogy ugyanazon'országbírók nagyobb és kisebb pecsétjeinek az ábrái sem mindig azonosak. Itt nem csupán az olyan szimplifikálásokra gondolunk, hogy a kisebb pecsétekre nem lehetett mindig rávésni a nagyobb pecsét ábrázolásának valamennyi részletét, tehát például Drugeth Miklós gyűrűspecsétjén a pólya felett és alatt nem szerepelnek a nagyobb pecséten és a kisebb pecséten még szereplő madárábrázolások. Újlaki Miklós kisebb pecsétjén a csöbörsisakon guggoló oroszlán balra néz, s egyáltalán nem azonos az ábra a nagyobb pecséten található ágaskodó oroszlánnal és az annak fejéből növekvő szárnyas angyallal. Szepesi Jakab nagy-számú kisebb és gyűrűs pecsétjei egyáltalán nem tartalmazzák a nagyobb pecséten látható levágott vagy letépett emberi kart, a kar kezében a nagyobb pecsét címerpajzsán inkább fatörzs látható, a kisebb pecsétek ezzel szemben általában elég világosan kivehető fenyőgallyat ábrázolnak, 1372-ben azonban nem fenyő, hanem (lombos) leveles gally található az országbíró akkor használt kisebb pecsétjén. A nagyobb pecséten látható három stilizált csillag helyett egyes kisebb és gyűrűs pecséteken csak egy található, ráadásul egyik gyűrűs pecsétje koronás emberfőt ábrázol stb., stb. 96 Az egyes országbírák nagyobb, (authentikus) és kisebb pecsétjeinek az ábrái közt megmutatkozó különbségek igen tanulságosak leszneka XIV. századbeli címer- illetve pecsétjog vizsgálatánál! Valamennyi országbírói pecséten ábrázolt címer egyszerű címer, a címerpajzs osztására t.öbb címer alkalmazása céljából még nem volt szükség. A mesteralakok közül teljes biztonsággal a három cölöp (Köcski Sándor címerén) és a pólya ismerhető fel (Drugeth Miklós nagyobb, kisebb és gyűrűs pecsétjén). Lehet, hogy kettőskereszt volt Bubek Imre nagyobb pecsétjének a pajzsán, rutakereszt látható Nagymarton! Pál címerén a sas fejének két oldalán. A címerképek sorában növekvő emberi mellképet találunk Bebek István sisakpecsétjein, koronás emberfőt Bubek Imre pecsétjén sisakdíszként, levágott vagy letépett emberi kart Szepesi Jakab nagyobb pecsétjén. Állati eredetű címerképek Nagymartom Pál stilizált, fejét balra fordító sasa, Drugeth Miklós nagyobb és kisebb pecsétjének hét madara, Szentgyörgyi Tamás és Újlaki Miklós oroszlánja, Bu95 Bors (1222) és Arnold ispánok (1233) pecsétjeit vizsgálva Kumorovitz úgy vélekedik, hogy e címerpajzsba nem foglalt címerképek címerjellegűek, mert kétségtelenül nemzetségi címert tüntetnek fel. „Valószínű, hogy ebben az időben sok esetben csak a pecsétmetszők hibájából nem került pajzsba a pecsétre alkalmazott címerkép." — Pecséthasználat, 55. p. Kubinyi András Székesfehérvár középkori címeréről értekezve szintén hasonló véleményen van. (Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétjei. — Székesfehérvár Évszázadai. II. Középkor. Székesfehérvár, 1972. 163. p.) Minthogy a nemzetközi szakirodalom egyes képviselői a kérdésben eltérő álláspontot vallanak (ismertetésüket lásd Kubinyi i. h. 66. lábjegyzet), reméljük, elemzésünkkel hozzájárulhatunk e kérdés végleges megoldásához. 96 Minthogy Szepesi Jakab pecsétjeinek különbözősége a régebbi szakirodalmat is félrevezette, s 1963-ban írt bölcsészdoktori értekezésünkben — a vonatkozó forrásanyag nem teljes ismeretében — mi is átvettük a szakirodalom hagyományos felfogását, Szepesi Jakab pecsétjeiről külön tanulmányt szándékozunk írni.