Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bertényi Iván: Az országbírói intézmény pecséthasználata a XIV. században / 113–143. o.
124 Bertényi Iván A zöld mellett jelentkező fekete szín eredeti volta problematikus. Annak ellenére, hogy több fekete pecsét maradt ránk 85 , igen nehéz eldönteni, hogy tudatosan festéket kevertek-e a viaszhoz, vagy a természetes ill. zöld színű viasz szennyeződött annyira, hogy feketének (feketésnek) tűnik. 86 Szabályszerűséget a fekete pecséttel megerősítve ránk maradt oklevelek sem mutatnak. A pecsétek alakja igen változatos. A nagyobb országbírói pecsétek általában kör alakúak, függő pecsétként alkalmazva esetenként változó nagyságú, hátul domború viaszba lettek belenyomva (cipópecsétek). Lampért mester 87 és Nagymartom Pál 88 pajzs alakúra kiképzett pecsétet használt, ezek hátoldala is domború (sigillum simplex — egyszerű pecsét). Nagymartom Pál pecsétjének az alsó részén a pajzs kerekített. A kisebb pecsétek közül csak Nagymartom Pálé kerekített pajzs alakú, rajta kívül — mint láttuk — bírságbehajtója, Gerolth fia: Miklós használt íveltoldalú (hegyben végződő) háromszögű pajzs alakú pecsétet. A kisebb (gyűrűs) pecsétek legnagyobb része is kerek. Kivételként Drugeth Miklós 1355. évi 89 , Bebek István 1362. évi gyűrűs pecsétje hatszög 90 , Szepesi Jakab 1374. évi pecsétje nyolcszög, 91 ugyancsak Szepesi Jakab országbíró — lehet, hogy nádori ítélőmester korából magával hozott — 1373-ban használt gyűrűs pecsétjének a nyoma 92 , Bubek Imre 1391. évi gyűrűje 93 , valamint Szentszalvátori János ítélőmester 1387. évi pecséttöredéke 94 ovális alakú. A pecsétek ábrái is nagyon változatosak. A 13 biztonságosan azonosítható országbírói nagyobb pecsét közül 7 ábrázol címerpajzsot. Érdekes, hogy az országbírói tisztséget három ízben is betöltő Szécsi Miklós első két alkalommal címerpajzsra helyeztette a kétfejű sast nagyobb pecsétjén, harmadszorra pajzs helyett hat félkörívben (rózsában) ábrázoltatta, de ekkor kisebb pecsétjein találjuk meg a kétfejű sas pajzson való megjelenítését. Kaplai János második országbírósága idején használt nagyobb pecsétje sisakdísszel ellátott csuporsisakot ábrázol, a pajzson és sisakdíszként egyaránt hársfalevéllel. Az országbíró kisebb pecsétje csak sisakpecsét, a hársfalevél is csupán sisakdíszként szerepel. Bebek István országbíró a hatvanas években valamennyi pecsétjén csöbörsisak díszeként növekvő emberi mellképet használ, a fej két oldalán egy-egy hallal, rokona Bübek Imre kisebb pecsétjén ugyancsak a két hallal kísért emberi mellképet használta, nagyobb pecsétjén azonban négy félkörívben jobbra döntött, talán kettős keresztet ábrázoló pajzs fölé helyezte a sisakot. Megállapítható tehát, hogy a XIV. századbeli országbírói pecsétek kiképzésénél nem lehet éles határt vonni címeres és nem címeres pecsétek között. Ugyanazt a családi jelvényt hol sisakdíszként, hol egyszerűen pajzs nélkül a pecsét mezejébe vésve látjuk viszont, vagy — mint Lampért és Nagymartoni Pál országbírák vagy 85 1344: Thot-i János bírságbehajtó pecsétje — Dl. 3686. — 1355: Drugeth Miklós gyűrűs pecsétje. — Dl. 41249. 1375: Szepesi Jakab gyűrűje: Dl. 74835 86 Nálunk nem maradt fenn olyan középkori szabály a viaszpecsét készítésére, mint a lengyeleknél. Ez utóbbira vö. Marian Gumowski: Handbuch der polnischen Siegelkunde, Graz, 1966. (Gumowski), 4. p. 87 Kumorovitz: Pecséthasználat VI. 42. á. 88 1329: Dl. 91238, 1332: Dl. 91257 89 Dl. 41249 90 Dl. 77308 — ed: Zichy III. 212. p. } kiadását idézi: Szentpétery: Oklevéltan, 239. p. 91 Dl. 6233 92 1373: Dl. 6115 és Dl. 6116 93 Dl. 60462 84 Dl. 52556
