Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

386 Krónika népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán", a Fejér megyei Szemle Farkas Gábornak a „Székesfehérvár felszabadítása" és „A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár székesfehérvári üzeme 1944— 1945-ben", valamint ugyané szerzőnek Kársai Elekkel a „Dokumentumok Fejér megye felszabadításának történetéhez" című összeállítását közölte. Lengyel Alfréd „Adalékok a győri munkásmozgalom történetéhez 1902—1906" (Arrabona, 1970) és „A felszabadult Győr életének kezdeti konszolidációja" (Ismeretterjesztő, Győr 1970) címmel írt tanulmányt. A Soproni Szemlében (1970) olvasható Horváth Zoltánnak „Harc a soproni gyapjúvásár tartási jog megszerzéséért (1843—46)" című tanulmánya. Az év folyamán megjelent Komoróczy György „A kertgazdálkodás fejlődése Debrecenben" című munkája s ugyané szerzőnek „Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalma 1918-ig" („Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története 1948-ig" című kötetben) című összeállítása. Újlaki Zoltán a Hajdú megyei 1945—49. évi mezőgazdasági politikáról (MSZMP Okt. lg. 1970) írt, s ugyanő Béres Andrással és Mervó Zoltánnéval összeállította Hajdú-Bihar megye 1945—48. évi eseménynaptárát (Debrecen, 1970). A Forrás című folyóirat (1970) Ortutay András „Esztergom vármegye, Komárom vármegye — Komárom megye", a „Tétény-Promontor" (Bp. 1970) kötet Gyalay Mihálynak Budafok és Nagytétény munkásmozgalmáról írt tanulmányát közölte. Kanyar József szerkesztésében jelent meg „A Tanácsköztársaság Somogyban", valamint a „Somogy megye múltjából" című kötet. Ez utóbbiban a levéltárosok közül a szerkesztő (Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. század második felében), Komjáthy Miklós (A somogyi konvent II. Lajos-kori oklevelei az Országos Levéltárban), Bencze Géza (Adatok a Kaposvölgyi vízrendezés első időszakához), Simonffy Emil (A paraszti birtokviszonyok vizsgálata 12 nyugat-somogyi faluban), Tóth Tibor (Jövedelembiztosítás és tiszti százalék a mernyei uradalomban) és Kopasz Gábor (A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1880—1948) tanulmánya jelent meg. Az Ethnographia (1970) közölte Balogh Istvánnak a „Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a 18—19. században" című feldolgozását. A Tolna Megyei Helytörténeti Füzetek 1. száma tartalmazza Puskás Attila „Az államhatalom és az államigazgatás átmeneti formái Tolna megyében a felszabadulás után" és Kisasszondy Éva „Paraszti küzdelmek a földért Tolna megyében a felszabadulás előtt" című összeállítását. A „Szekszárdi járás 25 éve" című kiadványban Kisasszondy Éva a szekszárdi járásban végrehajtott földosztásról, a Történelem (Szekszárd, 1970) című folyóiratban Puskás Attila Tolna megye felszabadulás utáni helyzetéről, a „Szekszárd 1945—1970" című kiadványban ugyanő Szekszárd felszabadulásáról írt. Mayer László és Kisasszondy Éva „A két forradalom Tolna megyében" című kötet anyagának gyűjtésében vettek részt. A Vasi Szemle (1970) közölte Horváth Ferencnek Szombathely harmadik városrendezési tervéről, a celldömölki járás tanácsköztársasági eseményeiről, a honismereti mozgalom fejlődéséről és feladatairól, valamint Vas megye felszabadulás utáni helyzetéről szóló összeállítását, továbbá Kiss Máriának a felszabadulási ülésszakon Vas megye 1945—49 közötti oktatásügyéről tartott korreferátumát. Simonffy Emil szerkesztette a „Fejezetek Zalaegerszeg történetéből" című kiadványt, amelybe ugyanő „A város a feudalizmus és a polgári kor határmesgyéjén" és „A város felszabadulása", Degré Alajos pedig „Zalaegerszeg megyeszékhellyé válása" és „Zalaegerszeg megindulása a városi fejlődés útján" címmel írt tanulmányt. A megyei Művelődési Évkönyv (Zalaegerszeg, 1970) Simonffy Emilnek „Az oktatásügy fejlődése Zalaegerszegen 1945—1970", a Göcseji Múzeum Közleményei (29. sz.) Degré Alajosnak „Plánder Ferenc élete, egyénisége, politikai nézetei", „A zalaegerszegi járás 25 éves fejlődése" című kötet ugyané szerzőnek „A zalaegerszegi járás műemlékei, nevezetes emberei, a pacsai véres vásár" című írását közölte. A helytörténeti publikációkon túlmenően több átfogó történeti munkáról, illetve a szaktudományok körébe vágó feldolgozásról is meg kell emlékeznünk. Az év folyamán Bónis György az „István király, az államalapító" (Magyar Tudomány 1970), továbbá az „Un libro di teste ungherese di diritto romano del cinquecento" (Studi in cuore di Edvardo Voltéra, Milano, 1969) és a „Tripartitum opus iuris consuetudinarii... per Stephanum de Werbewcz editum Wien 1517" (Frankfurt am Main, 1969) című tanulmányait publikálta. Varga János társszerkesztője volt a „Petőfi és kora" című kötetnek, amelyben Vörös Károly (Petőfi és a pesti kispolgár), Trócsányi Zsolt (A „vad gróf" portréjához), Varga János (A „Dicsőséges nagyurak" és a pesti forradalom) és Balázs Péter (Lukács Sándor) tanulmánya is helyet kapott. Szent-Györgyi Mária „Akadémiai reformtervek 1848-ban és 1919-ben" című tanulmányának II. részét a Magyar Tudomány (1970) közölte. Réti Lászlónak a „Lenin és a magyar munkásmozgalom", valamint „A Magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecsétjük" című munkája önálló kötetként, a „Lenin und die ungarische Ráterepublik" című tanulmánya a Beitráge zur Geschichte der Arbeiterbewegung (Berlin, 1970) című kiadványban, a „Lenin és az 1919-es magyarországi pártegyesülés" című pedig a Párttörténeti Közleményekben (1970) jelent meg. Szűcs Lászlónak „Egy időszerű évforduló. A mafeyar néptanítók első egyetemes gyűlése Pesten 1870. augusztus 15—-18" című írását a Köznevelés (1970), a „Horthy levele Sztálinhoz 1944 végén" címűt a Századok (1970) közölte. Szekeres Józsefnek „A magyar bányamunkásság