Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

s Krónika 387 harcai 1934—-1944" című munkája önálló kötetként, „A szakszervezetek szerepe a munkásosztály gazdasági harcaiban 1919—1959" című összeállítása a „Tanulmányok a magyar szakszervezeti mozgalom történetéből" című kiadványban jelent meg. A Történelmi Szemle (1970) Káposztás Istvánnak az állattenyésztés 1945—1948. évi helyzetéről, a Papíripar (1970) Bogdán Istvánnak a vízjelről mint védjegyről írt tanulmányát közölte. A történeti statisztikai irodalom kiemelkedő alkotása a Felhő Ibolya szerkesztésében megjelent „Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában" (I. Dunántúl) című kötet. Az „Iratok a magyar testnevelés és sport történetéből" (szerkeszti Kiss Dezső) című sorozat a VI. és VII. sz. kötettel gazdagodott. Bár a helytörténeti olvasókönyvek sorozatában az év folyamán újabb kötet nem jelent meg, említést érdemel a „Helytörténeti szemelvények a XX. századi történelemtanításához" című — Győrött kiadott — összeállítás, amelynek Sáry István társszerzője volt. A levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel több — a Levéltári Szemlében megjelent — tanulmány foglalkozott. E folyóiratban jelent meg Sashegyi Oszkárnak az áttekintő raktári jegyzékről, Jenéi Károlynak az üzemtörténetírás tárgyáról és levéltári forrásairól, Dancs Istvánnénak az •Országos Levéltár- Népidemokratikus Osztályának 1961—1969. évi működéséről, Komjáthy Miklósnak az Országos Levéltár forrástudományi és módszertani kabinetjéről, Varga Imrénének Sopron város 1949—1956 közötti igazgatásának szervezeti változásairól, Bálint Ferencnek a közlekedési ágazat 1950—1956 közötti Békés megyei ügyköreiről és hatáskörváltozásairól, Maksai Ferencnek a jezsuita rendházak lajstromozatlan iratainak rendezéséről, Fábián Istvánnénak a DiósgyőrTokaji Koronauradalom iratainak rendezéséről, Baranya Margitnak a telekkönyv funkciójáról és a telekkönyvi iratokról, Mayer Lászlónak az Országos Selyemhernyótenyésztési Felügyelőség iratairól, Herczeg Etelkának a budapesti iskolák Fővárosi Levéltárban levő iratairól, Kállay Istvánnak a népi demokratikus kori iratok levéltári segédleteiről írt tanulmánya. Az irattári munka kérdéseivel Szűcs Lászlónak „Az iratkezelési szabályzatok készítéséről" és Szelei Lászlónak a „Gondolatok az iratkezelés szabályozásáról" című írása foglalkozott. Külföldi tanulmányútjáról a folyóiratban Fábián Istvánné (Lengyel levéltárakban) és Schneider Miklós (Szlovák levéltárakban) számolt be. A levéltári technika kérdéseivel a „Modern levéltári épületek" (a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban és Franciaországban járt bizottság szakmai beszámolója), „Az új központi levéltári •épület tervezése" (Szűcs Lászlótól) című összeállitások, továbbá Scholz Tamásnak a „Gondolatok a nagytömegű iratanyag tisztításáról", „A cellulóz kémiai pusztulásáról" és „A pH fogalma és szerepe •a restaurálásban" című tanulmányai foglalkoztak. Puskás Attilának „A levéltár könyvtárának rekonstrukciója" című írását a Tolnai Könyvtáros (1970) közölte. Oltvai Ferenc munkásságának bibliográfiáját (Szeged, 1970) Perneki Mihály állította össze. • Az elért eredmények ellenére nem lehet szemet hunyni azon jelenségelőtt, hogy néhány levéltár a kiadványmunka tervének teljesítését meglehetősen liberálisan kezeli, az előirányzott feladatok Indokolás nélküli elhagyását természetesnek veszi. / Ugyancsak fel kell figyelni arra a sajnálatos jelenségre, hogy a szakmai szempontból eléggé nem hangsúlyozható jelentőségű közigazgatási ágazati feldolgozásokból a kijelölt határidőre csak 5—6 tanulmány készült el, a többi — mintegy 15 téma — kidolgozása még várat magára. Közművelés A levéltárak közművelő munkájának középpontjában a felszabadulás 25. évfordulójának jubileumi ünnepségeibe — a maguk sajátos eszközeivel — való bekapcsolódás állt. E célkitűzés közművelő munkájuk minden ágában érvényre jutott. (VII. tábla.) A levéltárak önállóan 26, más intézményekkel közösen 53 kiállítást rendeztek. Szinte valamenynyi levéltár közreműködött a felszabadulási kiállítások rendezésében. A Levéltári Igazgatóság e célra a tanácsi levéltárak részére mikrofilmen az Országos Levéltár anyagából válogatott dokumentumokat juttatott. Az Országos Levéltár felszabadulási emlékkiállítását a Népidemokratikus osztály rendezte. Ezenkívül a levéltár anyagot válogatott és kölcsönzött a lengyel millenáris kiállítás, a székesfehérvári Szent István-kiállítás, a Montreal-i kiállítás és az Iparművészeti Múzeum 1971. évi római kiállításának rendezéséhez. A Fővárosi Levéltár a felszabadulás 25. évfordulójáról részben önálló, részben a Budapesti -Történeti Múzeummal közösen rendezett kiállítással is megemlékezett', s a Fővárosi Statisztikai Hivatal 100 éves jubileuma alkalmából kiállításon mutatta be a hivatal megalakulásának történetét. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakulásának 100. évfordulóját a levéltár a Budapesti Történeti Múzeum helyiségeiben és közreműködésével rendezett nagysikerű kiállítással ünnepelte meg. A Baranya megyei Levéltár — több társintézménnyel közösen — reprezentatív kiállítást rendezett a tanácsok munkájának 2 évtizedéről. A Bács-Kiskun megyei Levéltár a megyeszékhelyen