Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
252 Kubinyi András legidősebb fia, Cuntz, egy nürnbergi asszonyt vett feleségül. Ebből a házasságból öt fiú született, akik elsősorban észak-németországi irányú kereskedelmet folytattak. A legidősebb, Braun, bambergi tanácstag, a következő, Reymer nürnbergi, majd Clas lübecki (!) polgárok, az ifjabb Contz Bambergben maradt, ahol „Gennanter" (a nagyobb tanács tagja) lett, míg Hanns (János), a legifjabb az említett budai bíró. 323 Ez a tekintélyes frankföldi kereskedőcsalád tehát szintén nagy kereskedelmi kapcsolat lehetőséget nyújtott a velük érintkezést fenntartó budai bírónak. A Münich — Münzer atyafiságról többet említett tanulmányunkban lehet olvasni, ott megtalálható Siebenlinder leszármazottainak leszármazási táblája is. A Siebenlinder atyafiság ismerete a budai német patríciátus házasodási körének ismeretét bővítette. A külföldi kapcsolatok között frank területen (tehát Nürnberg vidékén) kívül megjelenik Lengyelország, és újra megmutatkozik a kezdettől fogva meglevő Bécs. Sőt, itt meg kell jegyeznünk, hogy Siebenlinder második mostohaleánya, Edelparz Lucia szintén egy budai polgárhoz ment hozzá, egy sajnos máshonnan ismeretlen Erhard Reinleinhez. 334 Pedig nyilván tekintélyes kereskedő lehetett, amihez felesége mostohaapja és sógorai, Münich, ill. a bécsi Haiden befolyása feltétlenül hozzásegített. d) Más családi kapcsolatok a XV. században. Már ezek az adatok is mutatják, hogy a budai német patríciátus családi kapcsolatai révén elég messzi területtel érintkezett. Nyilvánvalóan adatainkat szaporítani lehetne, ha több maradt volna fenn. Sajnos azonban, hogy viszonylag kevés vezető patríciuscsalád származáshelyét, rokoni összeköttetéseit ismerjük. Csak egy-két példát említünk. A husziták ellen elesett és igen jelentős üzletember Stadler János budai bíróról 325 éppúgy nem tudunk semmit ebben a vonatkozásban, mint a dúsgazdag Ellenpeck Jánosról. Ez utóbbi esetében az is furcsa, hogy nem tudjuk tanácstagságát igazolni. Természetesen ez következhet a forrásanyag hiányosságából is, hiszen oly kevés adat maradt fenn, hogy ettől akár még bíró is lehetett. Az is lehet azonban, hogy a várospolitika nem érdekelte. Mint a németek plébániatemplomának gondnoka pedig feltétlenül a posztókereskedő patríciátus egyik prominens képviselője lehetett. Üzleti kapcsolatait Olaszország irányába is feltételezhetjük. Társa lőcsei polgár volt, ami lengyelországi kereskedelem lehetőségét jelenti. Vagyonát mutatja, hogy ő építtette a budavári Háromkirályok kápolnát. 326 A harmincadispán Eggenburger Istvánról, az 1441-es tanács tagjáról neve alapján ausztriai származást tételezhetünk fel, 327 bár a század második felében a nürnbergi nagykereskedő Köler Hans az erdélyi Eggenburger Zsigmond leányát vette feleségül, viszont ezáltal budai polgár lett. 328 323 Rascher t 1970, 4—6; 115. (itt leszármazási tábla!) - 324 Perger, 1967—70, 104. 325 Ld. a függeléket. — 1412-ben a király a német lovagrend útján 15 000 ft-ot utaltat át neki, Altmann, I. k. 188. sz. —• A lovagrenddel 1418-ban is pénzüzleti kapcsolatban állott, ekkor különben királynéi sáfár volt, üzleti megbízottja viszont Sax Lajos, budai polgár. Berichte der Generalprokuratoren, II. k. 542. o. 282. sz. 1. és 3. j. (Az adatra v. Stromer professzor volt szíves felhívni a figyelmet.) — Halálára: Windecke, 135. — Szász Lajos 1420-ban Buda részéről a tárnokszék bírótársa, tehát nyilván tanácstag volt. Dl. 43472. 326 1402-ben üzlettársával, egy lőcsei kereskedővel együtt engedélyt kapnak a királytól, hogy nekik okozott károk miatt génuai kereskedőket tartóztathassanak le. ZsO. II/l. k. 1882. sz. — 1406-ban a Nagyboldogasszony templom gondnoka (vitricusa), uo. 5025. sz. — Háza, 1409: uo. II/2. k. 6740. sz. — A Háromkirályok kápolnára: MonVesp. III. k. 85. — Lukcsics, II. k. 139. sz. — Zolnay, 1964, 382. — Családja osztrák kapcsolatait mutatja, hogy 1427-ben Ellenpeck Mihály Bécsből saját ottani termésű borát vitte Budára, Pozsony lt. Oklevelek, 3418. sz. (Inventár I. k. 1021. sz.) 327 Harmincadispán: Pozsony lt. Oklevelek 998. sz. (Inventár I. k. 1419. sz.) — Tanácstag: Észt. pr. lt. Archívum eccl. vetus, nr. 46. —Eggenburg jelentős alsó-ausztriai kereskedőváros: Rausch, 1971, 26—28. 328 Amburger, 1931, 212—213.
