Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Komjáthy Miklós: A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról / 33–49. o.

42 Komjáthy Miklós ennek hangsúlyozásával Kálmánt a Szentszék iránt oboedentia-ra kívánta bírni, a királyság intézményét kizárólagosan pápai kreatúrának tüntette fel. Elsőnek fogalmazta meg a később politikai dogmává lett tételt, hogy a magyar királyi méltóság tisztán pápai eredetű,

32 A magyar királyság gregoriánus szellemű szemlélete, nyilván, ismertté vált a magyar udvarban is, ahol azután Hartvik püspök e tanítást megtoldotta a korona szentszéki eredetének sajátos történetével. Hartvik legendájának ez a, XI—

XII. századfordulói, mondhatni, világpolitikai kötöttsége még egy jellegzetes vonással, a korábbi legendák további kiegészítésével színezte Szent István korának képét. Majdnem bizonyos, hogy Hartvik volt az a püspök, aki Kálmán követeként 1097-ben megfordult I. Roger szicíliai gróf udvarában. A szicíliai udvar akkor legidőszerűbb problémája az uralkodó apostoli legatiojának kérdése volt. Nem lehet véletlen tehát, hogy Hartvik, aki Orbán pápa tételét a magyar királyi méltóság szentszéki eredetéről megtoldotta a királyi korona pápai származásának maga konstruálta történetével, elbeszélésébe beleszőtte a szent király apostoli küldetéséről szóló, nagyjelentőségű, egyházjogi tanítást is.

33 A XI—

XII. század fordulójának politikai légkörében lassan ködbe veszett Géza alakja, hogy annál vakítóbb fény világítsa meg fia, Szent István keresztény királyságának korszakfordító jelentőségét. Mi sem bizonyítja ezt meggyőzőbben, mint az, hogy Hartvik, Tóth Zoltán szellemes megfigyelése szerint, a dolgozatjavító tanár rideg gondosságával igazította ki, Gézáról és Istvánnak koronázás előtti koráról írva, forrásainak, elsősorban a kisebb legendának „rex" és „regalis" szavait „dux"-ra és „ducalis"-ra.

34 Ezzel, nyilván, a koronázás jogforrás jellegét kívánta kidomborítani. A Hartvik utáni kútfőkben már csak elvétve bukkanik fel Géza „rex" címe. A magyar királyság megalakulásának története csaknem egy évezreden át úgy élt és él a köztudatban, ahogy a róla alkotott képet Hartvik püspök a XI—

XII. század fordulójának gregoriánus szellemében megfestette.

35 Masszív, politikai és történeti szemlélet volt ez (nyilván, nemcsak Hartvik személyes konstrukciója, hanem kora egész uralkodó osztályának politikai felfogása), amelyből a fentebb említett, egyházjogi tanítás is sarjadt s, amelynek tükrében századok múltával egyre jobban halványodott, színtelenedéit Géza alakja. Királlyá csak a pápától küldött korona tette fiát, Istvánt — hirdette ez az elmélet. Ő volt a magyarok első királya. Géza X£áAf7£-rex-címét Hartvik könyörtelen következetességgel „dux"-ra javította. A kisebb legenda azt írta, hogy Géza fiát, Istvánt királyi nevelésben részesítette, Hartvik tolla a királyi jelzőt innen is kihúzta s Géza rangjához illő, „méltó" („digna") jelzőre módosította.

36 Pedig Géza „király" volta talán nem az őt így tituláló források kitalálása, véletlen frázisa volt csupán. A „rex" szót nem kell feltétlenül „király"-nak fordítanunk. 32 Deérnek a 30. jegyzetben idézett műve 200.1. Ott II. Orbán pápa levele is. 33 Deérnek a 31. jegyzetben idézett tanulmánya 167. 1. Első királyunk apostoli Iegatusságára vonatkozóan olv. Váczy Péter alapvető tanulmányát a Bécsi Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet IV. Évkönyvének (Budapest, 1934. 27—41. 1.) Stephan der Heilige als pápstlicher Legát. 34 Tóth Zoltán: A. Hartvik-legenda kritikájához. (A szent korona eredetkérdése.) Budapest, 1942. 34. 1. 35 Csóka J. Lajos írja (16. jegyzetben idézett műve 199. 1.): „Ily módon rajzolta meg Hartvik püspök Szt. István királynak azt a színes és reprezentatív képét, mely évszázadokon át, szinte változatlan elevenséggel élt a magyarság lelkében." 36 Scriptores Rerum Hungaricarum. II. köt. 38. 1.