Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.
370 Krónika helyiséget bocsátott a levéltár rendelkezésére) és üvegvitrinekkel való beépítésével, továbbá a műemlék bútorzatú szobák tárlóinak felújításával sikerült egy reprezentatív kivitelű levéltári kiállítás feltételeit megteremteni. Külön említést érdemel, hogy a feltételek megteremtése valóban „városi üggyé" vált: a fenntartó megyei tanács mellett a helyi tanács és a városi üzemek is részt vállaltak a berendezések elkészítéséből. Egerben a levéltár 120m 3-es helyiséget kapott, s így anyagátcsoportosítással módja volt arra, hogy kutatószobát alakítson ki. Esztergomban befejeződött a levéltári épület tetőzetének és csatornájának felújítása, az irodahelyiségek pedig központi fűtést kaptak. A Nógrád megyei Levéltár az év folyamán egy 74 m 3-es raktárhelyiséggel bővült, amelynek beállványozását (140 fm) is sikerült biztosítani. A Pest megyei Levéltár a Gorkij fasor 4. sz. alatti raktárát villanyfűtéssel látta el, s ezáltal a helyiség klimatikus viszonyaijelentős mértékben javultak. A levéltár az Üllői úti raktár földszintjén könyvkötő műhelyt alakított ki. Kaposvárott a tanács gondoskodott a levéltár által használt épületszárny külső tatarozásáról. Nyíregyházán a levéltár központi fűtést kapott. A Szolnok megyei Levéltár 1969-ben megkezdett felújítási munkái 1970 decemberében befejeződtek. A felújítási munkálatok során nemcsak fa és vas iratállványok, vasajtók és könyvszekrények készültek, hanem új bútorzatot kaptak az irodahelyiségek is, továbbá ezen helyiségekben áttértek a gázfűtésre, és ezáltal a kulturált munkalehetőségeket minden dolgozó részére sikerült biztosítani. Nem volt kisebb jelentőségű az elmúlt év a Tolna megyei Levéltár életében sem. Az 1968-ban raktárbővítésekkel megkezdődött, majd 1969-ben az irodahelyiségek részbeni bővítésével és egyes raktárhelyiségek állványzatának modernizálásával folytatódó rekonstrukció keretében 1970-ben megtörtént a levéltár zárt egységgé alakítása. Sor került az elmúlt évben a levéltár munkaszobáinak, kutatótermének, fotólaboratóriumának, egy hideg-melegvizes zuhanyozónak kialakítására is. * Az Országos Levéltár legjelentősebb beszerzése egy Ránk Xerox másolóberendezés vásárlása volt (682 ezer forint értékben). Ezenkívül a levéltár műhelyei egy Lindator rázóberendezéssel és elektromos számlálókkal is gyarapodtak. A Fővárosi Levéltár ugyancsak Xerox-másolóberendezést kapott. A levéltárnak lehetősége volt a munkaszobák berendezésének felújítására, továbbá 10 db modern vonalú kiállítási tárló beszerzésére is. — Debrecenben a levéltár a gyűjtőterületi feladatok ellátásához gépkocsit kapott, a gépkocsivezető a Művelődési Osztály állományába került. — A Pest megyei Levéltár könyvkötő műhelye részére kézi lemezollót vásárolt, az Országos Széchényi Könyvtártól könyvjóváírássaí egy régi típusú aranyozógépet, az Országos Levéltártól egy vágógépet vett át. — A Somogy megyei Levéltárnak módja volt munkája eredményesebbé tételéhez elektromos számológép, nagykocsis írógép beszerzésére is. Jelentős költségvetési bevétele csak az Országos Levéltárnak volt: 265 ezer forint, amelyből 242 ezer forint a bel- és külföldi megrendelők számára készített filmek ellenértéke. A fenti eredmények ellenére változatlanul ránk nehezedik a raktárproblémák megoldatlansága. Jelenleg csaknem 24 ezer folyómétert őrzünk irattárolásra alkalmatlan helyiségekben. A rendelkezésünkre álló férőhely országosan 3—4 ezer polcfolyóméter, s jelenlegi helyiségeinkben lényegében tovább nem növelhető. Szervezeti változások. Személyi ellátottság A levéltári hálózat legjelentősebb szervezeti változása az Új Magyar Központi Levéltár megalakulása volt. (Az 1969. évi 27. számú NET. tvr. és a művelődésügyi miniszter 186/1969. sz. utasítása alapján.) Az eredeti tervek szerint az új levéltárnak már 1970. január 1-én meg kellett volna kezdenie működését, de erre különböző problémák miatt csak június 8-án kerülhetett sor (a vonatkozó minisztériumi rendeletek azonban június 1-i hatállyal intézkedtek). Az Űj Magyar Központi Levéltár az Országos Levéltár Népidemokratikus Osztályából alakult 13 fő törzslétszámmal és 10 fő központi fejlesztéssel, valamint 5813 fm. iratanyaggal az Osztály által eddig is használt helyiségekben (Bp. I. Hess András tér 4. szám alatt). Az új levéltár főigazgatója Réti László lett, osztályvezetőkké B. Lőrincz Zsuzsa és Szigetvári István kaptak kinevezést. Az Országos Levéltárban január 1-i hatállyal forrástudományi és módszertani kabinet alakult, amelynek élére Bakács István osztályvezető került. A III. osztály vezetését ugyanezen időponttól Kállay István vette át. Jelentős szervezeti változásokat hajtott végre a Fővárosi Levéltár. A feudális és kapitalista kori osztály (ennek vezetője Felhő Ibolya) mellett létrejött a szocialista kori osztály (vezetője Gáspár Ferenc), korszakhatár nélkül működik a gazdasági szervek osztálya (vezetője Szekeres József). A szakigazgatási szervek iratkezelési munkájának levéltári felügyeletét az igazgatási-iratkezelési csoport látja el (vezetője osztályvezetői besorolásban Ort János), a publikációs és népművelő munka irányítását a kiadványi csoport végzi (vezetője osztályvezetői besorolásban Bónis György). Külön szervezeti egységet képez még a titkárság és a gazdasági hivatal is.
