Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

Krónika 371 Hasznos Zsigmondné, az Országos Levéltár restauráló műhelyének vezetője december 31-én nyugalomba vonult. A művelődésügyi miniszter 134/1969. számú rendelete alapján — a levéltári munka szakmai­tudományos irányításának támogatására és a különféle szervek által fenntartott levéltárak egységes fejlesztésének elősegítésére — szakmai tanácsadó testületként az év elején megalakult a Levéltári Ta­nács. A Tanács elnöke, titkára és tagjai 3 évi időtartamra a művelődésügyi minisztertől kapják meg­bízásukat. A Tanács elnöki tisztét Sinkovics István egyetemi tanár, titkári teendőit Felhő Ibolya, a Fővárosi Levéltár igazgatóhelyettese látja el. Az általános levéltárak személyi ellátottsága az elmúlt évek folyamán.globálisan kedvezően alakult (II. tábla); a státusok száma minden évben növekedett: 1967-ben 1968-ban 1969-ben 1970-ben 4 év alatti növekedés Országos Levéltárban (1970-ben: országos levéltárakban) 115 127 129 141 26 Tanácsi levéltárakban 146 161 175 185 39 261 288 304 ' 326 65 Az országos levéltárak 1970. évi erőteljes létszámgyarapodása onnan adódik, hogy az Űj Magyar Központi Levéltár 10 új státust kapott. Örvendetes jelenség, hogy a 4 év alatti 65 fő létszámnövekedésből 39 a területi levéltárakra esik, hiszen ezen levéltárak státushelyeinek száma a tanácsi irányítás előtti évtizedben mindössze 19-cel gyarapodott. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a 39 új tanácsi levéltári státusból 31 státust a vidéki levéltárak kaptak, s ezek több mint fele (szám szerint 16) tudományos státus. A vidéki levél­tárakban dolgozók aránya a fővárosban dolgozókéhoz képest még az Új Magyar Központi Levéltár viszonylag jelentős létszámgyarapodása után is javult: az 1967. évi 39%-ról 41%-ra emelkedett. A tanácsi levéltárak közül 1970-ben a Nógrád, Szabolcs és Veszprém megyei 1—1, a Tolna és Vas megyei 2—2, a Pest megyei 3 státust kapott. A tanácsi levéltárak létszámnövekedésének fonákja, hogy nem jelentett egyenletes fejlődést. Amíg például a Pest megyei és a Tolna megyei levéltár státushelyeinek száma 4 év alatt 5—5-tel gyarapodott (s az utóbbi levéltár dolgozóinak száma megkétszereződött), addig a győri, pécsi, mis­kolci és soproni levéltárban a létszám ugyanezen időszak alatt változatlan maradt. A levéltári terület bérproblémái közismertek, s a megoldás érdekében szakadatlan tárgyalások folynak. A nehéz helyzeten több tanács igyekezett átmenetileg is javítani. A Szolnok megyei Tanács 1969-ben a levéltári dolgozók számára 10%-os béremelést, a Baranya megyei 1970-ben 800 forintos keretet biztosított. A fővárosi és több vidéki levéltárban (pl. Somogyban, Tolnában) az évi jutalom­keret összege meghaladja az egy havi illetmény összegét. Mindezek azonban csak átmeneti megol­dások és nem is általánosak. Az alacsony levéltárosi illetmények is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy több levéltár nem tud meglevő státusára megfelelő embert találni. Az év folyamán a levéltári terület sok dolgozója részesült kitüntetésben. A Munka Érdemrend arany fokozatát Réti László, Szinai Miklós, Rajk Lászlóné és Kanyar József, ezüst fokozatát Ság­vári Ágnes kapta. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben Lakatos Ernő, Szekeres József, Béres András és Szilágyi Gáborné, miniszteri dicséretben Szabó Ferenc és Leblanc Zsoltné, Kiváló Dol­gozó kitüntetésben Kerekes István, Karácsondi Mihály, Varga István, Komoly Pál és Keszthelyi Ferenc részesültek. Felszabadulási Emlékérmet Varga Sándorné, Réti László, Szinai Miklós, Gás­pár Ferenc, Sárközi Zoltán, Rajk Lászlóné és Kanyar József kapott. Páhi Ferencet az Országos Béketanács arany jelvénnyel, Kanyar'Józsefet Kaposvár város művészeti díjának arany fokozatával, Takáts Endrét a megyei tanács a „Veszprém megyéért" arany fokozatával tüntette ki. Az év folyamán tragikus hirtelenséggel elhunyt Kerekes István, az Országos Levéltár dolgo­zója. A Levéltári Igazgatóság az általános levéltárak személyi ellátottságáról felmérést készített és kidolgozta a fejlesztés irányelveit. A gyűjtőterület felügyelete Mind a Levéltári Igazgatóság, mind az Új Magyar Központi Levéltár egyik fő feladata volt a minisztériumok és más főhatóságok iratkezelési szabályzatainak elkészítésében való közreműködés. A Levéltári Igazgatóság e célból Tájékoztatót állított össze, az Új Magyar Központi Levéltár dol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom