Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Komjáthy Miklós: A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról / 33–49. o.

A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról 39 annyit olvashatunk róla, hogy belekezdett az egyház szervezésének munkájába, Ransanus azt írja, hogy Géza az egész országban templomokat építtetett Isten, a Szűzanya és más szentek tiszteletére, az egyházak élére főpapokat, espereseket és papokat rendelt, keresztény törvényeket hozott és szokásokat vezetett be.

20 Sajátos módon, történeíróink nagy része még a pannonhalmi monostorról szólva sem említi Gézát, pedig alapítólevelének ha nem is egykorú és nem is vitathatatlan hitelű formában fennmaradt szövege maga mondja, hogy a monostor építését még Géza kezdte meg.

21 Vajon a Ransanusnál megörökített hagyomány alapján nem láthatjuk-e néhány ősi egyházunk és monostorunk, így a veszprémvölgyi apácamonostor megalapítóját is Géza fejedelemben? Hisz e hagyomány szerint, mindenfelé (ubique) építtetett templomokat és monostorokat. A keresztény tanok hirdetését templomok és monostorok nélkül elképzelni sem lehet. Mint ahogy fentebb utaltam rá, keresztény lovagok és papok behívásával s pusztán fegyveres erővel a keresztény tanokat még megismertetni sem lehetett volna, nem hogy elfogadtatni népével. A tanok, az új ideológia hirdetését szervezésnek kellett megelőznie. Tóth Zoltán szerint, Ransanusnak abból a valóban elgondolkoztató megállapításából, hogy Géza a rendelkezésre álló erőket „per universam Hungáriám idoneis in locis disposuit", egyik legnevezetesebb intézményünk, a királyi vármegye eredete tárul fel előttünk.

22 Ez a megfigyelés egybevágj a magyar állam és a megyék kialakulását megvilágító, legújabb eredményekkel.

23 íme, Géza alakjának s negyedszázados uralmának elhalványult képe a Ransanus megőrizte, ősi forrásmaradványok világánál megszínesedik, árnyaltabbá válik, tartalmasabbá lesz. A megyék szervezése valószínűleg megelőzte a püspökségekét, de hogy az egyház intézményeinek organizálása is megindult már Géza alatt, Ransanusnak a templomok, monostorok építéséről szóló, fentebb idézett szövegéből egyértelműen következik. Azt, hogy az ő „antistites"-e püspököket jelentett, bízvást következtethetjük Johannes Skylitzes ismert adatából, amely szerint Gyula, Bizáncban megkeresztelkedvén, magával hozott egy, Hieorotheos nevű szerzetest, akit előzőleg Theophylaktos Turkia püspökévé szentelt.

24 Amit megtett Gyula, azt (hogy ti. püspököket hozott, ill. hozatott Magyarországba) biztosan megtette később a veje, Géza is. 20 Uo. 187. 1.: „Erecta igitur ubique Dei et beatae Mariae Virginis et ceterorum sanctorum templa; constituti praecipuarum ecclesiarum antistites et presbyteri, ceterorumque ordinum sacerdotes, qui Dei laudibus inservirent; christianae leges ac ritus sacraeque caerimoniae inductae; sanctorum patrum decreta servari Coepía. Constituta praeterea ea, quae sünt usui humanae vitae necessaria, ex quibus clerici honorifice in suis eccíesiis viverent." 21 A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története. Pannonhalma, 1902. I. köt. 589. 1.: „nos interventu, consilio et consensu domini Anastasii abbatis de monasterio sancti Martini in monte supra Pannoniam sito, ab genitore nostro incepto..." Legújabb kritikájára 1. Györffy fentebb id. tanulmányának 205. skkl. 22 Florianus i. h. 186. 1. — Tóth Z. i. m. 61. 1. Régészeti megalapozására olv. Bakay Kornél Archáologische Studien zur Frage der Ungarischen Staatsgründung című tanulmányát az Acta Archaeologica XIX. kötetének (Budapest, 1967.) 105—173.1., kivált a 159. skkl. 23 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest. 1959. 16. skkl. — László Gyulának „A magyar pénzverés kezdeteiről" c. a Századok 1963. (XC. évf.) 382—397. 1. megjelent tanulmányára csupán hivatkozom. Nem lenne helyes ui. egy feltevés indokolását egy másik feltevésre építeni. Annyit azonban legyen szabad megjegyeznem, hogy, ha a két feltevés különkülön, önmagában is igazolódnék, egymást igen szerencsésen egészítené ki, ill. támogatná. Az oklevélkibocsátó és pénzverő Géza alakja nagyon jól beleillik a kelet-európai államok sajátos, „keleties" feudalizmusáról Mokkái László által rajzolt képbe. (Olv. alább, a 49. sz. jegyzetben idézett tanulmányát.) 24 Moravcsik Szent István Emlékkönyv-beli tanulmányának 393. 1.