Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Komjáthy Miklós: A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról / 33–49. o.
40 Komjáthy Miklós Vajay Szabolcs alapos tanulmánya 25 életteljes vonásokkal rajzolta meg Géza fejedelemnek a legendák és krónikák ködébe burkolt, politikai arcképét. A nagyfejedelem messzetekintő politikai célkitűzéseit a keresztény moráltól még meg nem szelídített, félig pogány államférfi kegyetlen következetességével valósította meg. Nem szabad azonban elfelejtenünk s erre éppen a Ransanus által fenntartott adatok figyelmeztetnek, hogy a legendák nemcsak ködbe burkolták, hanem gyér fényükkel nar gyonis egyoldalú megvilágításba helyezték Szent István apjának történeti szerepét. Azért, hogy fia, az országalapító képe minél inkább megfeleljen a XI— XII. századforduló szent-ideáljának, úgy tüntették fel, mintha a keresztény térítésből, a nagy politikai fordulatból csak a véres előkészítés munkáját végezte volna Géza. Fia szentségének fénye szinte maradéktalanul kiszívta a valóság színeit politikai portréjából, így sikkadtak el a keresztény térítés konkrét munkájának, az egyházszervezés kezdeteinek, térítőközpontok, monostorok alapításának adatai, oly tényékéi, amelyek nélkül a nagy,, ideológiai fordulat egyszerűen elképzelhetetlen. Balogh Albin föltevésének tehát, hogy a veszprémvölgyi apácamonostor megalapítását s az errőlszóló oklevél kibocsátását Géza-Istvánnak tulajdonítsuk, a kor politikai és társadalmi viszonyai egyáltalán nem mondanak ellent, sőt azt nagy mértékben valószínűsítik. Már Balogh hozott fel adatokat arra, hogy Gézát egyes források „király"-nak, „rex"-nek nevezték, hogy tehát aggodalom nélkül tételezhetjük fel: a veszprémvölgyi alapítólevél magát xQáAr]c;-mk mondó kibocsátója Géza volt. A fejedelem rexvoltáról számos újabb forráshelyet idéz Tóth Zoltán. 26 Ezek sorából legyen szabad egy adatát, ill. egy megállapítását különös nyomatékkal kiemelnem. Mégpedig azt, hogy „feltűnően szívósan és sokáig élt Géza király-voltának emléke székhelyének, Esztergomnak egyházi köreiben". Világosan bizonyítja ezt az a jegyzőkönyv, amelyet 1397-ben Kanizsai János esztergomi érsek megbízásából De Ponto Antal sebenicoi püspök, az érsek általános helytartója vett fel esztergomi egyházlátogatásáról. E szerint a Szent István első vértanúról nevezett templomot még fia, István születése előtt, Géza „király" szenteltette fel s ugyancsak Géza „király" építtette az esztergomi várat is. Pór Antal szerint, aki a canonica visitatio szövegét közli tanulmánya függelékében, a királyi palotába bekebelezett, ugyancsak Szent István első vértanú tiszteletére emelt kápolnát is Géza építtette. 27 Kérdés, miképp veszett ki a Géza és Szent István képét őrző történeti hagyo25 Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár évszázadai. Székesfehérvár. 1967. I. köt. 63—100.1. 26 Tóth Zoltán i. m. 32—33. 1. (főképp a 31. jegyzet.) Bár nem lenne minden tanulság nélkül, mégsem vállalkozom arra, hogy a XQáknq-vcx. fogalom jelentéspárhuzamait bizánci és nyugati forrásidézetekkel világítsam meg. Beható elemzés s az idézett forráshelyek szövegkörnyezetének bemutatása nélkül ui. a párhuzamok puszta egymás mellé állítása meddő vállalkozás lenne. Az bizonyosnak látszik, hogy még a Gézát xoáXtjg-nek és rex-nek nevező források sem egyértelműek. Azt is nagyon valószínűnek tarthatjuk, hogy Kálmán 1109-es oklevelének fogalmazója a görög oklevél xgáXng-ában, minden bizonnyal, a maga korának rex-ét látta. 27 Pór Antal: Az esztergám-várbeli Szent István első vártanúról nevezett prépostság története. Budapest. 1909. A jegyzőkönyv szövege 102—116.1. Pór következtetései a 4—5., 18. skkl. — A legújabb ásatások felszínre hozták az esztergomi királyi palota Géza-kori alapfalait. (Olv. Nagy Emese: Előzetes jelentés az 1964—1967. évi esztergomi várfeltárásokról. Archeológiai Értesítő 1968. (95.) 102 — 107. 1. — Kralovánszky Alán szerint (Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. Székesfehérvár Évszázadai. Székesfehérvár, 1967. 1. köt. 15—16. 1.) Géza fejedelmet Fehérvárott a mai püspöki székesegyház alatt, a középkori Szent Péter templom elődjében temették el. Ott tehát már 997 előtt templom állott. Mindezek alapján kétségtelen, hogy Pannonhalma mellett Esztergomot és Székesfehérvárt is Géza kezdte építtetni.
