Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - IRODALOM - Bogdán István: Magyarország bibliographiája 1712–1860. V. Pótlások Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712–1860 c. művének 1–4. kötetéhez. Az 1712–1800 között megjelent magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) nyomtatványok. Szerkesztette: Komjáthy Miklósné. VI. Nyomda- és kiadástörténeti mutató az 1–5. kötetben közreadott magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) 1712–1800 között megjelent nyomtatványokhoz. Szerkesztette: Markos Béla. Budapest, 1971–1972. / 353–355. o.

Irodalom 353 nyithatja az is, hogy egy-egy nyomtatvány ismertetésére átlagosan háromnegyed oldal jut. S hogy ennyi juthatott, elsősorban a mintaszerű tömör fogalmazásnak köszönhető. A levéltáros azonban hiányolhatná a levéltári adatokat. Igazat mondana, de megfeledkezne arról, hogy a levéltárak jelenlegi adatszolgáltató képessége annyira elmaradott,* hogy a szerkesztő­ségnél lényegesen nagyobb létszámú kutatócsoport is csak erre fordított évtizedes munkával bir­kózhatott volna meg e feladattal valahogy, de az elégségességtől messze maradt volna. — A levél­táros viszont tanulhat e kiadványból. Mindenekelőtt módszert: dokumentációs elvet és gyakorlatot, hisz e kiadvány levéltári segédlethez, forrásközléshez, leginkább azonban oklevelek kritikai jegyzé­kéhez hasonlítható. Szerencsés kivételként a kiadó és a nyomda méltó partnere lett a szerkesztőknek. A tipográfiai tervezés kitűnően oldotta meg a feladatát, a kötet egészének tervezésétől kezdve az adattár egyes tételeinek elhatárolásán át a rövidítések megkülönböztetéséig. Jó munkát végeztek a szedők is a nehéz szöveggel. A nyomda ördöge azonban sosem alszik, még feltűnő helyre is ügyeskedett hibát: a sorszámoknál. A 463. szám kimaradt, a 666. számból pedig 66 lett. Egyik sem értelemzavaró, de rikító. A nyomás azonban szép, s hazai vonatkozásban meglepően jók a hasonmások is, bár élessé­gük valamivel egyenletesebb is lehetne. Az ofszet szebb és jobb megoldást adott volna. A könyv borítóját azonban nem dicsérhetjük meg, tervezési — mondjuk úgy — furcsasága miatt. A cím első szava (Régi) elnyomja a többit, mert ötször akkorára tervezték, mint a másik két szót (magyarországi nyomtatvány). Nem a logikai hangsúly miatt, mert mindhárom szó egyforma értékű, hanem azért, hogy e 4 betű olyan hosszú helyet foglaljon el, mint azoknak 13 betűje. Azonos fokozattal — mint a gerincen is — jobb és szebb lett volna, akár szélre zárva, mint az évszámokat. Az ismertetést azzal a kívánsággal lehet és kell befejezni: csak így tovább! Folytassák a szer­kesztők a munkát az ezen kötetnél tapasztalt szakértelemmel és ügybuzgósággal, és jelentessék meg mihamarabb e sorozat következő köteteit, amelyeknek mindegyike — értékelésül idézzük e kötet 617. sorszámú nyomtatványának, Frankovics Gergely 1588-ban megjelent művének címét — „hasz­nos es fölötte szikséges könyv". Bogdán István MAGYARORSZÁG BIBLIOGRAPHIÁJA 1712—1860 V. Pótlások Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712—1860 c. művének 1—4. kötetéhez* Az 1712—1800 között megjelent magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) nyomtatványok. VI. Nyomda- és kiadástörténeti mutató az 1-5. kötetben közreadott magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) 1712 — 1800 között megjelent nyomtatványokhoz. Az anyagot gyűjtötték: BAYER LÁSZLÓNÉ, MARKOS BÉLA, SCHULTZ LILI, SELIGMANN GÉZÁNÉ, SZIGETHY JOLÁN, WITTEK LÁSZLÓNÉ és WIX GYÖRGYNÉ Szerkesztette: KOMJÁTHY MIKLÓSNÉ (V. k.). MARKOS BÉLA (VI. k.) V. k: Budapest., 1971. 561 p. — VI. k.: Budapest., 1972. 567 p. Az Országos Széchényi Könyvtár 1971-ben másodszor ajándékozta meg az érdekelteket egy rendkívül jelentős kiadvánnyal. A Régi Magyarországi Nyomtatványok első kötete után megjelen­tette a Szabó Károly-féle Régi Magyar Könyvtár évkorét folytató műnek, a „Petrik"-nek — amelyik e korszak levéltári forrásait jelentősen kiegészíti — újabb kötetét. Míg azonban az RMNY újólag * Úgy gondoljuk: több ezer méter levéltári anyagban mintegy 900, tartalmilag többségében jelen­téktelen és az irattermelő szervekhez semmiképpen nem kapcsolódó könyvre vonatkozó adatok gyors feltalálását biztosító dokumentációs rendszer hiányából csupán némi túlzással lehet ilyen tragikus következtetéseket levonni. (Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom