Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

314 Ervin Melichar és az önkormányzat kiterjesztésének értelmében jártak el. Ilyenformán a község önkormányzati joggal rendelkező területi testület, és egyúttal közigazgatási területi egység is; jogi személy és ennek megfelelően a törvényes korlátok között vagyonnal rendelkezhet, vagyonát kezelheti, és azzal gazdasági vállalkozásba kezdhet. A község szervei a nép által választott községtanács, a községi elöljáróság és a polgármester — ez utóbbi kettőt a községtanács választja — és a folyó ügyek ellátására rendelt községi hivatal (Magistrat). A községnek mint közigazgatási területi egységnek ügyeit a polgármester átruházott hatáskörben intézi. Tevékenysége során köteles betartani a Bund és a tartományok illetékes szerveinek rendelkezéseit. A hatályos előírások keretei között a község saját hatáskörében saját felelősségére utasításokhoz van kötve, és közvetlenül fordulhat állami hatóságokhoz. Ezzel eltörölték a községi rendtartásokban korábban meghatározott, a községi hatóságoktól az állami hatóságok irányába haladó szolgálati utat, amely már eddig is anakronizmus volt. Kialakulása idején ui. még ez az út a községtől mint önkormányzati testülettől a magasabb fokú önkormányzati testület, a tartományi bizottság felé vezetett.

38 A község jogkörébe tartozik a törvényeket kiegészítő helyi ^rendészeti szabályzatok kibocsátása is. A községi saját hatáskörbe tartozik a községgazdálkodás és a költségvetés, bizonyos adók kivetése, továbbá ezenfelül minden olyan ügy, amely kizárólagosan vagy túlnyomóan a községi formában szerveződött helyi közösség érdekeit érinti, és e közösség által saját kereteken belül megoldható. A polgármester, a községtanács tagjai és az egyéb községi szervek a saját hatáskörbe tartozó ügyekben a községtanácsnak politikai felelősséggel tartoznak. A valódi önkormányzati testületre jellemző függetlenséggel, utasításmentességgel összhangban van az állami felügyeleti jog. Ezt a szövetség és a tartomány gyakorolja' alapvetően csak jogi felügyelet formájában. A tartomány azonban jogosult a községi ügykezelést takarékosság, gazdaságosság és célszerűség szempontjából is felülvizsgálni. A felügyelet eszköze az információ követelésének messzemenő joga, a jog meghatározott aktusok engedélyezésére, pótló intézkedések megtételére és — a leghatásosabb eszközként — a községi szervek feloszlatásának joga. Amennyiben valamelyik ügyfél úgy véli, hogy jogait egy bizonyos községi aktus sérti, panaszával a felügyeleti hatósághoz fordulhat. A felügyeleti hatóság eljárása során a község maga is a fél jogállását élvezi, a felügyeleti hatóság ellen egyébként a Közigazgatási Bíróságnál — és az Alkotmánybíróságnál tehet panaszt. Az eddigiekhez hasonlóan az egész szabályozás csak a községekre terjed ki. A községek „községszövetségekbe" (Gebietsgemeinden) történő összefogása és önkormányzati mintára való megszervezése továbbra sem több a programnál. Olyan feladat ez, amelyet a Bund számára, alkotmányos eszközökkel történő rendezésre tartottak fenn. (Szövetségi alkotmány 120. §.) Ezzel zárul le a községi jog eddigi fejlődése. V. 1. A szakmai önkormányzatot illetően a Monarchia idején lényeges fejlődés nem volt tapasztalható. Csak az első köztársaság idején vetették meg a mai helyzet alapjait. 38 Ennek pótlására vezették be a felügyeleti jog keretében tárgyalandó észrevételezést (Vorstellung), ami strukturális szempontból felettébb következetes.